Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-28
10 gazdasági alvilágnak volt kiszolgáltatva a demokratikus kormány, hanem már a hatalomra jutásában is döntő szerepet játszottak a különleges rendőri és biztonsági csapatok. Ezek az erők biztosították a hátteret a Djindjicskormány berendezkedéséhez, és Milorad Lukovics („Legija”), akit Zoran Djidjics meggyilkolásának megszervezésével vádolnak, ott volt Milosevics elfogásakor is. De azok az emberek, akiknek egy részét a hágai Nemzetközi Törvényszék háborús bűnök miatt körözi, nem ing yen árulták el Milosevicset. Ráadásul egyfajta patrióta hírnevet is kiépítettek maguk köré. Ahhoz, hogy leszámoljon velük a demokratikus kormány, sem elég erős nem volt, sem igazán erkölcsi alapja nem volt hozzá, mivel jelentős részben nekik köszönhette ha talmát. Arról nem is beszélve, hogy ezt a Szerb Demokrata Párt és Kostunica, valamint a mögöttük álló orosz szövetségeseik kezdettől ellenezték. Megkérdeztem Szecsei professzort, szerinte mulasztotte, és ha igen, miben a Nyugat a szerb átalakulás támogat ásában. Azt válaszolta: adtak 3,5 milliárd euró segélyt, amiből az infrastruktúra és az energiarendszer nagy részét helyreállították. A Párizsi Klub elengedte a szerb államadósság kétharmadát. A szerbiai gazdaság olyan állapotban van, hogy évi 2 milliárd e urónál többet semmiképpen sem tudna felszívni. Ha mulasztottak valamit, az talán a X. számú európai korridor, a Szeged – Újvidék – Belgrád – Nis gyorsforgalmi autóút térségének fejlesztése volt. A legnagyobb mulasztás azonban nem mérhető pénzben: a szerbiai társ adalom Nyugat felé tájékozódó részét partnernek kellett volna tekinteni, bevonni európai ügyekbe, visszaépíteni a személyes kapcsolatok hálóját. Tudatosítani, hogy Európa számít Szerbiára. Ez elmaradt, és tetézte a csalódottságot. Az, hogy a vajdasági mag yarság politikai képviselet nélkül maradt a szerb parlamentben, minek a következménye? Ha az elvándorlásé, a magyarság csökkenő létszámáé, akkor a jövőben sincs remény a parlamenti képviseletre? Szecsei Mihály azt felelte: 1992ben a VMDK színeiben 141 eze r szavazatot kaptak a magyar képviselőjelöltek, most viszont együttesen csupán 61 – 65 ezret. Ezt a különbséget nem magyarázza a körülbelül 50 ezres létszámcsökkenés, amelyben nem is csak szavazókorú emberek voltak. Azt pedig végképp nem lehet a fogyás száml ájára írni, hogy a Tolerancia koalíció, amelyben a VMSZ indult, a nagyrészt magyar többségű Magyarkanizsán 52 százalékot, Topolyán 36 százalékot, Kishegyesen 34 százalékot ért el. A VMSZ rosszul választott szövetségest: a vajdasági magyarokhoz közelebb áll nak a vajdasági szerbek régiós és kulturális alapon, mint a szandzsákbeli muzulmánok azon az alapon, hogy ők is kisebbségiek. Szecsei Mihály a régiós szerveződésben látja a vajdasági magyarság politikai képviseletének folytathatóságát: összefogva a vajdasá gi szerbekkel és az ottani kisebbségekkel – románokkal, szlovákokkal, horvátokkal. Európa a regionális szerveződéseket, határon átnyúló etnikumközi együttműködéseket támogatja, és a térségben már van ilyen kezdeményezés: a Duna – Körös – Maros – Tisza Eurorégió . Egy hiteles vajdasági regionális pártszövetségé lehet a jövő. Mellesleg ettől a szerb nacionalisták is tartanak. Hogy mi lesz Szerbia kiútja? Ez részben a térségben jelen lévő háromféle, részben egymást fedő geopolitikai törekvés eredője lesz. Szerbiába n jelen van az orosz nagypolitika, Kostunicát támogatják, de Oroszországban húzódnak meg Milosevics családtagjai is. Kostunica mostani választási eredményéhez egyszerre gratulált Vlagyimir Putyin és Franciaország belgrádi nagykövete – él tehát a régi szerb – orosz, szerb – francia barátság. Az Európai Unió segíteni próbál a gazdasági átalakulásban, ami nem lesz könnyű. A szerb lapok pedig azzal riogatnak, hogy a környező országokban – Romániában, Bulgáriában, BoszniaHercegovinában, Macedóniában és talán Horvát országban is – körbefogja Szerbiát a NATOtámaszpontok hálózata. Akár kisebbségi kormány alakul, amelyet a Demokrata Párt kívülről támogat – jelenleg errefelé haladnak a dolgok – , akár belép, és többségi kormány lesz, a demokratikus blokknak nincs kétharm ados többsége, és önmagában nem tud új alkotmányt elfogadni. De mivel a benne szereplő pártoknak karakteres gazdasági programjuk sincs, továbbá a gazdasági válság kevéssé ismert, de legsúlyosabb ténye, hogy az államadósság újra felkúszott 13 milliárd dollá rra, ezért a fellendülés is elmarad. Emiatt ez a kormány az idővesztés kormánya lesz. Szecsei Mihály szerint hamarosan új választásokat kell tartani. Ha a demokraták összefognak, akkor képesek lehetnek stabilabb kormányt alakítani. Ha a radikálisok kerülne k hatalomra, akkor körbeveszi Szerbiát a NATOtámaszpontok hálózata, miközben nem lesz bank vagy kormány,
