Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-26
11 valamint a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) a testületben, mert a szocialisták nem támogatnak egységbontó törekvéseket. Az MSZP elnöke és a magyar országi kormány nincs abban a helyzetben, hogy az erdélyi magyarság akaratát felülbírálva jogszerűen döntsön az egység kérdésében. A Máért a Kárpátmedencei magyarság politikai akaratát megjelenítő testület, s ahogy az anyaországban minden parlamenti p árt jelen van benne, úgy természetes, hogy minden érdemi támogatással rendelkező határon túli magyar erő is képviseltesse magát a keretei között. A képviseletet nem lehet kizárólag a parlamenti jelenléthez kötni, annál is inkább, hogy sem a legerősebb kárpátaljai magyar szervezet, a KMKSZ, sem a délvidéki magyarság nem rendelkezik parlamenti képviselővel. Az EMNT az autonómiára irányuló erdélyi magyar közakaratot megjelenítő testület, az a szervezet, mely az RMDSZ programjában szereplő, de a Szövet ség vezetősége által talonba helyezett kulcsfontosságú magyar nemzetpolitikai követelést, a belső önrendelkezés elvén nyugvó háromszintű autonómiát ismét a viták középpontjába helyezte. Végre arról szól a politikai kommunikáció, amiről szólnia kell. Indokolt lenne tehát az RMDSZ eredeti szellemiségét képviselő EMNT meghívása is. De ha ezt a formalizmus megakadályozná, akkor sem szólhat semmiféle jogos indok a polgármesterekkel és önkormányzati képviselőkkel - tehát választáson szerzett legitimi tással - rendelkező MPSZ kirekesztése ellen. Mindemellett a Jobbik elengedhetetlennek tartja, hogy a Máért tűzze napirendjére az autonómia kérdését, és alakítson ki erre irányuló Kárpátmedencei szintű nemzetstratégiát. Budapest, 2004. január 24. J obbik Magyarországért Mozgalom Vona Gábor Alelnök vissza +++ brl/gtr 20.27 LMT 240104 2486 BP0181 4 230 MTIk1051 Románia - kisebbség - Markó Béla az autonómiáról kod: nemzetiség/VALL/BELP fk: HU/RO ld: Bukarest, 2004. január 24., szombat (MTI) - Az elmúlt tizennégy évben az RMDSZ nagy mértékben megteremtette az autonómia eléréséhez szükséges feltételeket - jelentette ki Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szombaton Maros vásárhelyen a Kereszténység és Közélet című keresztényi tanulmányi napokon tartott előadásában. A marosvásárhelyi római katolikus Keresztelő Szent János Plébánia, valamint az RMDSZ által szervezett kétnapos rendezvényen erdélyi és magyarországi egyházi személyiségek, egyetemi kutatók, az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátorai, valamint más közéleti szereplők tartottak előadást a modern tárasadalom és a keresztény társadalomtanítás kapcsolatairól, a keresztény értékek és az európai uniós politika szél es körű viszonyairól. Markó Béla előadásában leszögezte: az RMDSZnek az elmúlt évtizedben sikerült kialakítania azt a politikai eszközrendszert, amellyel az erdélyi magyarság közelebb került az autonómia megteremtéséhez. Az erdélyi magyarság helyesen döntött, amikor a politikai eszközöket és nem a konfrontációt választotta. Tizennégy év után vannak ma olyanok, akik kétlik, hogy lehet megoldásokat találni a magyarság szülőföldön maradására, és ezért elvetik a már kialakult politikai eszközrendszer t, valamiféle burkolt konfrontatív politikát sugallva - mondta Markó, aki szerint ezzel a politikával emberileg sem lehet egyetérteni. Úgy vélte: az autonómia eléréséhez a magyarságnak részt kell vennie azokban a döntésekben, amelyek a közösséget is ér intik, és kizárólag önmagának kell döntenie azokban az ügyekben, amelyek csupán a magyarságra tartoznak. Az autonómiához mindkét elvnek egyidőben kell érvénesülnie. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett: az elmúlt években az erdélyi magyarság, amikor lehetősége vo lt, politikai szervezetén keresztül részt vett az ország kormányzásában, később együttműködést alakított ki a kormánnyal. Az elnök jelentős eredménynek nevezte, hogy az erdélyi magyarság képviselői már jelen vannak olyan jelentős állami intézmények ve zetésében, mint a Román Nemzeti Bank, a Versenyhivatal, a
