Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-23
18 Közben a szerb radikálisok elnökhelyettese, Tomiszlav Nikolics azt javasolta Kostunicának, együtt alakítsanak kormányt, amely rögtön le is mondana. Ezzel lehetővé tennék, hogy 45 napon belül új választásokat írjanak ki. vissza Magyarmagyar elbeszélés? - Markó Béla írásáról vitatkoztak Heti Válasz 2004. január 23. A Heti Válasz múlt heti számában közzétettük Markó Bélának, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség e lnökének nyílt levelét, Egy magyarmagyar egyetértés esélyeiről címmel. A párbeszéd lehetőségét a Teleki László Intézet is igyekezett növelni, és január 19én tanácskozásra hívta az RMDSZ vezetőjét és a határon túli magyarok ügyében járatos szakértőket. Markó Béla ismét összegezte az Élet és Irodalomban és a Heti Válaszban néhány nappal korábban kifejtett véleményét: a határon túli magyarok ügyét behálózta a pártpolitika, holott olyan közös, egyetemes nemzetpolitikára lenne szükség, amely nemcsak Magyaror szág, hanem az egész magyarság jövőjét is biztosítani tudja. Az utóbbi években újabb és újabb "megoldások" röppennek fel, mint többek között a státustörvény, az autonómia vagy a kettős állampolgárság, ám ezeket nem kivitelezhetőségük, hanem ilyenolyan mor ális szempontok szerint fogadjuk vagy ítéljük el - szögezte le az RMDSZ elnöke, és így folytatta: a határon túli szervezetek egységes - bár nem teljesen homogén - fellépésére van szükség, ám sokan a külön út hívei. Bár a nyilatkozatokban minden politikai e rő a szülőföldön maradás mellett kötelezi el magát, sokan nemhogy csökkentenék Magyarország amúgy is erős szívóhatását, hanem tevékenységükkel még növelik vagy növelnék is - aggódott Markó. Az RMDSZ elnökének nyílt levelét a Markó Béla után felszólaló Ba logh András, a miniszterelnök tanácsadója az utóbbi évek egyik legjelentősebb dokumentumának nevezte. Leszögezte: manapság valóban jellemző az, hogy a magyarság ügyéről véleményt nyilvánítók nem veszik tudomásul a valóságot, hanem évtizedesévszázados szem léletek segítségével figyelik a jelen történéseit - sokan tévedtek idealizáló, moralizáló tévutakra. Az egyetemi tanár hozzátette, hogy Markó írása a kevés kivétel egyike, és rámutatott: a magyarok alapvető feladata a magyarmagyar egyetértés megvalósítása , hiszen szomorú tény, hogy már a külpolitikában sem létezik konszenzus. Hozzátette még: "Tudomásul kell venni, hogy Romániában a románokkal való együttműködés az alapja annak, hogy tartós eredményeket lehessen elérni." Az eredmények elmaradása mögött ne m kizárólag a párbeszéd hiányát, hanem a határon túli magyarok apátiáját látja Lőrincz Csaba. A külügyi főtanácsadó úgy véli, hogy a kettős állampolgárság kecsegtető látomása csak fokozza a fásultságot, és esetleges megvalósulása tömeges áttelepüléshez vez et(ne). "A kettős állampolgárság tehát kizárja az autonómiát" - elevenítette fel a régóta húzódó vitát Lőrincz Csaba, és - szemléltetendő a béke reménytelenségét - hozzátette: ezt csak a jobboldali lapok nem képesek tudomásul venni. Az egyetértés nehézsé gét bizonyította az is, hogy az ezután felszólalók először finoman, majd élesebben bírálták Markó Béla véleményét. Szarka László rámutatott: a jelenlegi helyzet Markóféle olvasata félrevezető, hisz az a hamis üzenet bújik meg mögötte, hogy az egységes fel lépés jelenti az egyetlen lehetséges utat. Az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója leszögezte: a sikertelenség fő oka nem az egység hiánya, még csak nem is Magyarország tétovázása ("Legyeke védhatalom, vagy sem?"), hanem az, hogy a többségi nemzetek részéről érkező engedmények igen múlékonyaknak bizonyulnak. Szarka László hitet tett a személyi és a kulturális autonómia mellett, és önkorlátozásra szólította fel az RMDSZt. Véleményéhez csatlakozott Szász Zoltán is, aki Markó Béla "Legyen béke köztetek !" típusú javaslatát egyenesen harmóniaterrornak nevezte. Kijelentette: a magyarság talán legfontosabb sorskérdését nem lehet, és nem is szabad teljesen kivenni a pártok kezéből, hiszen azok telítik meg élettel, azok dinamizálják a
