Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-22
9 Népszabadság • 2004. január 22. • Szerző: Dunai Péter Az erdélyi magyarság helyzetéről és közérzetéről készített közvéleménykutatást a Babes – Bolyai Tudományegye tem Etnikumok Közötti Viszonyok Kutatóközpontja (CCRIT). Az őszi felmérésről szóló tanulmány hozzáférhető az RMDSZ honlapján (www.rmdsz.ro). Adatai háttérül szolgálhatnak a frissebb keletű fejleményekhez is. Alább a kutatás néhány témakörét ismertetjük. RMDSZ: azt teszie, amit elvárnak tőle. Nem pontosan. A magyar autonómiatörekvéseket, az anyanyelvhasználatot, az egyházi javak helyzetének rendezését (visszaszerzését) illetően jóval többet tesz, mint amennyit a lakosság elvár tőle, a hétköznapi gazdaságiszociális gondok megoldása tekintetében viszont kevesebbet. A magyar kisebbség autonómiája például a magyar lakosság fontossági listáján csak a hetedik helyen áll, megelőzi: 1. az alacsony jövedelmek, nyugdíjak emelése, 2. a munkanélküliség csökkentése, 3 . a pénzromlás lefékezése, 4. a szegények helyzetének javítása, 5. az egészségügyi szolgáltatások javítása, 6. a korrupció visszaszorítása. A kisebbségi jogok alkotmányos megerősítéséhez, a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezéséhez és a státustörvény alkal mazásához a magyarok többsége (54 – 70 százalék) szerint az RMDSZ „nagymértékben” hozzájárult. A jövőben a nemzetiségpolitikai célokat illetően a romániai magyarság a magyar nyelvnek az igazságszolgáltatásra való kiterjesztését és a Babes – Bolyai Tudományegye temen magyar karok létrehozását tartja leginkább fontosnak – állapítja meg a CCRIT tanulmánya. Magyarigazolvány, státustörvény. A „Miért váltotta ki a magyarigazolványt?” kérdésre adott válaszok egyike sem megy 25 százalék fölé. A négy leggyakoribb válasz : 1. Minden magyarnak kell hogy legyen (23,2 százalék), 2. A magyar nemzethez tartozás bizonyítéka (19,3 százalék), 3. Valamire hasznos lehet a jövőben (19,3 százalék), 4. Mert abban írják: magyar vagyok (13,7 százalék). A megkérdezettek 30,2 százaléka már kézhez kapta a magyarigazolványt, további 29,2 százalékuk „nem hiszi, hogy kérni fogja”. A státustörvény legfontosabb kedvezményei a válaszadók szerint: 1. iskolás gyermekeknek járó pénztámogatás (56,8 százalék), 2. utazási kedvezmény (36 százalék), 3. di ákigazolvány (4,4 százalék) Maradnak vagy mennek. Az erdélyi magyarság 93,2 százaléka számára fontos, hogy képviselői ott legyenek Románia parlamentjében. Ez azt fejezi ki, hogy a magyarok jelentős része Romániában képzeli el a jövőt, úgy, hogy annak alakításába a parlament révén is részt vehessen. A felmérés szerint a megkérdezettek több mint háromnegyede nem fontolgatja a kivándorlást. Ám ez főleg az idősebbekre vonatkozik. A fiatalabbakban nagyobb a hajlandóság, hogy néhány hetet, évet külföldön dolgozzanak, vagy végleg külföldön t elepedjenek le. A 18 – 25 évesek csaknem egynegyede, a 46 éven felüliek bő öt százaléka vándorolna ki. A kitelepedőknek kissé több mint a fele (56,3 százalék) választaná Magyarországot, jelentős részük (23,3 százalék) más, nyugateurópai államokba, 7 százalé kuk Németországba emigrálna. Elégedetlenek körülményeikkel. A CCRITfelmérés alapján az erdélyi magyarság inkább elégedetlen jelenlegi életkörülményeivel, de ahogy az idő múlik, 1999től, lassan emelkedik az életfeltételeikkel viszonylag elégedettek résza ránya. A megkérdezettek több mint a fele egy év múlva ugyanilyen vagy jobb életre számít. Életszínvonaltények. A CCRIT közvéleménykutatásának további ismertetése előtt álljon itt néhány, más forrásból vett adat. A CIA évkönyve szerint minden egyes románi ai lakosra valamivel több mint a fele jut csak az egy főre számított magyarországi bruttó hazai terméknek (GDP). Egyelőre csak becsült adatok szerint Romániában az egy főre jutó GDP, vásárlóerőparitáson számolva, 2002ben 7600 dollár volt. Magyarországon ugyanez az érték elérte a 13300 dollárt. Ezt egészítsük ki az MTA pécsi központú Regionális Kutatások Központjának a Kárpátmedence régióiról indított tavalyi sorozatában olvashatókkal: Erdély mai három régiója közül kettőben az egy főre jutó GDPmutató ma gasabb a romániai országos átlagnál. Bukarest után az ország második legfejlettebb térségének a nyugati régió (Hunyad, Arad, Temes, KrassóSzörény megye) tekinthető, ahol az egy főre jutó GDP az országos átlagot 14 százalékkal múlja felül, a harmadik pedig a középromániai régió (Maros, Hargita, Kovászna, Brassó, Fehér és Szeben megye), ahol a regionális jövedelem 13 százalékkal van az országos átlag felett. Erdély északi térségei, az
