Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-06
6 Az EUval kapcsolatban a szóvivő megjegyezte, Magyarország abban érdekelt, hogy ne alakuljanak ki különböző fejlettségi fokon álló országok csoportosulásai. – Ha létrejönne az úgynevezett kétsebességű Európa, a kkor félő, hogy az Magyarországot az EU másodrangú tagjává tenné – véli Révész. A határon túli magyarság helyzetét illetően a szóvivő elmondta: a környező országok jelentős részében tudatos asszimilációs politika folyik a magyarsággal szemben. Romániában a mai napig különböző indokokkal folyik a betelepítés azokba a városokba, ahol jelentős a magyarok aránya. Marosvásárhelyen, ahol a lakosság fele magyar, a műszaki egyetemen nem működhet magyar kar, az ortodox papok a magyar többségű területeken pluszfizet ést kapnak, sorra épülnek állami támogatással ortodox templomok, kolostorok a szinte színmagyar vidékeken, miközben a katolikus, református ingatlanok viszszaadása alig halad. Vannak olyan vidékek, ahol elérték, hogy a magyar szülőktől származó gyerekeknek csak 2030 százaléka jár magyar iskolába. Szlovákia esetében a legjobb példa, hogy olyan megyei felosztást hoztak létre, amely a magyaroknak kedvezőtlen, és emiatt egyetlen megyében sem tudnak érdemi befolyást szerezni. A magyar kisebbség fogyásának meg állítására tett kísérlet volt a státustörvény, amelynek hatása még nem érzékelhető. Révész szerint azért sem, mert a törvényben foglalt oktatásinevelési támogatás, amely segíti a szülőket, hogy magyar osztályokba írassák a gyerekeiket, lassan jut el az ér intettekhez. Ez gyermekenként 20 ezer forintot jelent egy évben, ami óriási segítség a szülőknek, hiszen sokan képtelenek többletköltséget vállalni a magyar oktatásért. – A 2002es támogatások még csak most érkeznek meg, a 2003as támogatásokhoz pedig még ki sincsenek írva a pályázatok, és a 2004es költségvetésben sincs meg erre a forrás. Így félő, hogy a törvény ellenére a határon túli magyarokhoz nem jut el ez a támogatás, és magyar osztályba íratni a gyereket, különösen szórványban, továbbra is csak kül önböző hátrányokat és többletköltséget jelent – mondja Fidesz szóvivője. Révész szerint a státustörvény betartásán túl, az autonómia megteremtése az ottani magyarság megőrzésének egyik záloga. Az autonómia eurokonform megoldás, amire számos példa van az u nióban. Az európai tapasztalatok szerint az autonóm területeken megáll vagy lelassul az asszimiláció. Romániában ez szerepel az RMDSZ programjában, és üdvözlendő, hogy most az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ezt határozottan, a legfontosabb céljaként jelölt e meg. Sem többet, sem kevesebbet nem akarnak ezzel, mint ami más európai kisebbség számára jár. A déli szomszédunknál is rendszeresen szóba kerül a vajdasági autonómia, és elképzelhető, hogy hamarosan más országokban is megfogalmazódik erre az igény. Az i lyen törekvések mögé a magyar kormánynak és parlamentnek is fel kell sorakoznia. Megvan a lehetőségünk, hogy az EU tagjaként, uniós képviselőinkkel az eddigieknél hatékonyabban képviseljük a határon túli magyarok érdekeit – teszi hozzá Révész Máriusz. A k ettős állampolgárság megítélése nem egységes a határon túli magyar politikusok körében sem. A vajdaságiak egyértelműen kiállnak mellette, Erdélyben azonban megoszlanak a vélemények arról, hogy ez a helyben maradást, vagy a Magyarországra vándorlást segítie inkább. A Fidesz szerint a Szerbia és Montenegróval, valamint Ukrajnával szemben életbe léptetett vízumkötelezettséggel kapcsolatosan a kormány az utolsó utáni pillanatban elvégezte a legfontosabb teendőket, hogy a határon túl élő magyarok határátlépése ne lehetetlenüljön el, de a késlekedésével súlyos gondokat okozott az ott élőknek. Hogy a szerbiai parlamentben képviselet nélkül maradt magyarság érdekében milyen új lépésekre lesz szükség, az attól is függ, hogy Szerbiában végül milyen kormány alakul – h angsúlyozta a Fidesz szóvivője. ▪ Az MDF így látja – Az MDF a határon túli magyarság helyzetének rendezését nem a kettős állampolgárságban, hanem a honosítási eljárásban látja – mondta Ékes József, a párt képviselője, az Európai Parlament magyar megfigyel ői küldöttségének tagja. A kisebbik ellenzéki párt szerint gyorsított eljárásban, állandó magyarországi lakcím nélkül is meg kellene adni számukra a magyar állampolgárságot, így nem kényszerülnének otthonuk elhagyására. Ha mégis Magyarországra kívánnának j önni, akkor ezt a honosítás révén teljes jogú magyar állampolgárokként tehetnék. – Valóban nincs egységes álláspont Erdélyben arról,
