Reggeli Sajtófigyelő, 2003. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-12-04
5 Dávid Ibolya tájékoztatása szerint december 10ig létrehozzák a pártok által delegált szakértői csoportot, és felkérték a kormányt, hogy január 30ig bocsássa a négy párt rendelkezésére a már elkészült hatástanulmányokat, elemzéseket. Az egyeztetés után SzentIványi István (SZDSZ) azt hangsúlyozta: kiindulópontnak tekintik a köztársasági elnök állásfoglalását. Hozzátette: a szakértők körültekintően, az ügyet valamennyi vonatkozására és részletére tekintettel fogják megvizsgálni, beleértve a jogi, a politikai, a gazdasági, a társadalmi és a demográfiai hatásokat is. "A szakértői munkacsoport készíti majd el azt az előterjesztést, amely újból a politikai szintre kerül, várhatóan a tavasz folyamán" - mondta. Bába Iván (Fidesz) szerint az alapkérdés a határon túli magyarok megmaradása a szülőföldjükön. Mint mondta, a Fidesz álláspontja szerint három pi llére van ennek a kérdéskörnek: a határon túliak magyar állampolgárságának, vagyis a kettős állampolgárságnak a kérdése, a státusztörvény végrehajtása, hatása a határon túli magyarság létére, erősödésére, gyarapodására, és az aktuális autonómiatörekvések. Wiener György (MSZP) szerint figyelembe kell venni az állampolgársági jog, az alkotmányos elvek követelményét, a nemzetközi jogi hatásokat, az Európai Unió alkalmazandó jogelveit. Hozzátette: vitája annyiban van a Fidesz álláspontjával, hogy "az au tonómiának a problematikáját nem kellene összekapcsolni a kettős állampolgárság amúgy is hallatlanul bonyolult ügyével." vissza BP0281 4 230 MTIk1067 Románia/Magyarország - a kisebbségek Európájáról - Adrian Severin kod: eu/KULP/NKSZ fk: RO/HU ld: Bukarest, 2003. december 3., szerda (MTI) - Romániának nincs oka ellenezni azt a magyar javaslatot, hogy az Európai Unió (EU) leendő alkotmányának szövegébe belefoglalják a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó előí rást - szögezte le Adrian Severin, Románia volt demokratapárti (PD) külügyminisztere (19961997), az EBESZ parlamenti közgyűlésének tiszteletbeli elnöke a Ziua szerdai számában. A jelenleg parlamenti képviselő a napilap vezető publicistájaként gyakran fejti ki véleményét a románmagyar viszony és a nemzetiségi politika különböző kérdéseiről. A Nemzeti Liberális Párthoz (PNL) közelálló lapban megjelent A kisebbségek Európája című cikkében Severin leszögezte: Romániának nemcsak hogy nincs oka ellenezn i a magyar javaslatot, de mint olyan országnak, amely "előre haladt a polgári multikulturalizmus útján" és az etnikumok közi együttélés modelljét valósítja meg, támogatnia kellene Budapest lépéseit. Severin elismerte, hogy Bukarest támogatja is Budape st javaslatát. Mindazonáltal, amikor a két ország a nemzetiségi jogokról beszél a jövő Európájában, valamelyest különbözőképpen közelítik meg a kérdést. Úgy tűnik, hogy Magyarország beleragad a nemzetállami tapasztalatba és arra törekszik, hogy "a nemzeti rendszerben meghatározott megoldások európai szintre helyeződjenek át". Románia pedig inkább arra hajlana, hogy az önazonossághoz való jog védelmének megoldásait keresse egy olyan Európában, amelyben valamennyi kulturális közösség kisebbségi helyzetbe kerü l, s amelyben megszűnik vagy más módon merül fel a többségikisebbségi viszony - írta Severin. A nyugateurópai demokráciákat illető magyar kritika helyénvaló - véli a román politikus. Szerinte valóban az a helyzet, hogy "az EU számos régi tagállama", amelyek a volt szovjet tömb államaitól erőteljesen megkövetelték, hogy tartsák tiszteletben a kisebbségek jogait, a maguk országaiban nem nagyon törik magukat e jogok elismeréséért. A Ziuában közölt cikk szerzője ezt hibának mondta, bár elismerte, hog y jogi szempontból helyén való "a régebbi EUtagoknak" az érve, miszerint az Unió alkotmánya az EU és nem a tagállamok megszervezésével foglalkozik. Ám ez az érv csak annyiban helytálló, amennyiben a kisebbségvédelem és a különbözőség tiszteletben tartása a nemzetállamok kizárólagos hatásköre marad, amikor mindezeknek a biztosítása a többség és a kisebbség közötti tárgyalás mechanizmusai révén történik. Adrian Severin végezetül "a területi, tehát politikai bonyodalmakhoz vezető" nemzeti autonómia modellek ( DélTirol, Ahvenanmaaszigetek) helyett inkább "a kulturális közösségek újraegyesítésének lehetősége" mellett tört lándzsát "egy egységes (föderális) Európa keretében". vissza
