Reggeli Sajtófigyelő, 2003. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-12-03
8 NSZ • 2003. december 3. • Szerző: Tibori Szabó Zoltán A román kormány jóváhagyta a státustörvény romániai alkalmazásáról szeptemberben Bukarestben Medgyessy Péter és Adrian Nastase kormányfők által aláírt megállapodást. A román külügyminisztérium erről szombaton értesítette Budapestet. A román külügyi közlemény emlékeztetett arra, hogy a magyar Országgyűlés által módosított státustörvényben több olyan előírás maradt, amely az európ ai normáknak nem felelt meg. A kétoldalú megállapodást a román fél azért szorgalmazta, hogy a román állampolgárokra ezen előírások ne vonatkozzanak. Bukarest szerint a megállapodás mintapélda arra, miként rendezzék, hogy bizonyos feltételek mellett egyes á llamok a velük rokon nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek kulturális és nyelvi önazonosságának megőrzését támogathassák. A magyar – román megállapodás életbeléptetéséhez a dokumentumot a magyar kormánynak is jóvá kell hagynia. vissza Moszkva rovót kapott az EBESZtől Oroszország különvéleménye miatt nem sikerült közmegegyezésen alapuló nyilatkozatot elfogadni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kedden véget ért maastrichti miniszteri értekezletén – tá jékoztatta az MTIt Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára. Bársony elmondta, hogy a nyilatkozat létrejöttét részint a Moldovával és Grúziával kapcsolatos nézeteltérések hiúsították meg. Különvéleménye miatt Moszkvát az amerikai külügy miniszter, az EBESZ és az EU is elmarasztalta. Moszkva az év végéig kapott időt a Dnyeszteren túli területen és Grúziában állomásozó csapatainak kivonására, de bejelentette, hogy ezt nem tudja teljesíteni. Grúzia esetében a tagállamok többsége pénzügyi tám ogatást ígért a grúziai választások megtartásához. vissza Tetszett az EUalkotmány terve Magyar Hírlap 2003. december 3. Szerző: Rockenbauer Nóra Megtette hatását a kisebbségek védelméről szóló félmondat bekerülése az uniós alkotmány tervezetébe. A parlament uniós nagybizottságának ülésén a szokottnál engedékenyebb hangnem uralkodott. Bár az ellenzék jobban örült volna, ha a "nemzeti kisebbségek kollektív jogai” formula válik a dokumentum részévé, így is elégedettek. Né meth Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnökének szavai szerint, ha a magyar diplomácia kívánatosan és egyértelmûen felvállalja a nemzeti érdeket, akkor lehet eredményt elérni. Alkotmányellenes iparosok Kikerülhetnek a britek ellenőrzés e alól az északitengeri gázlelőhelyek és egységes európai ellenőrző testület jöhet létre a pénzügyi szolgáltatások terén, ha NagyBritannia jelenlegi állapotában elfogadja az uniós alkotmányt – véli a Brit Iparszövetség (CBI). A The Guardianban a szerveze t arra figyelmeztet, hogy a dokumentum Brüsszelnek a brit adórendszerbe, foglalkoztatásba és gazdaságpolitikába való elfogadhatatlan méretû beavatkozását teszi lehetővé. Nemrég a miniszterelnök sikert aratott a CBI kongresszusán, amikor kijelentette: a kor mány az olyan területeken, mint például az adózás, nem enged majd álláspontjából a tárgyalásokon – emlékeztet a baloldali lap, mely attól fél, hogy a jövő heti EUcsúcs tárgyalásain Tony Blair esetleg beadja a derekát. Németh egyúttal emlékeztetett pár tja továbbra is elvárja a kormánytól, hogy kezdeményezze a kereszténység szerepeltetését az alkotmányos szerződésben. A magyar kormány három legfontosabb elvárása az alkotmánnyal szemben, hogy védje a kisebbségek jogait, az intézményekben érvényesüljön az országok egyenlőségének elve, és hogy olyan katonai együttmûködés jöjjön létre, amely a NATOnak semmilyen tekintetben nem riválisa és nem pazarolja a forrásokat párhuzamos intézmények, létesítmények kiépítésére. Mindezt Kovács László külügyminiszter
