Reggeli Sajtófigyelő, 2003. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-12-23
8 kampányban produkált "akasztós" beszédét is és félő, hogy olyan határt lépett át, amin túlmenve súlyos károkat okozott a kormányváltás óta látványosan javuló magyarrom án kapcsolatokban. Beszédének már az a kitétele is szerencsétlen, hogy az "az autonómia a határon túli magyarság számára lét vagy nem lét kérdése". Ezt hangsúlyozni politikai kétbalkezesség akkor, amikor az etnikai alapú autonómiának még a gondolatát is k eményen utasítja vissza a román vezetés. A továbbiakban szónoklatába belefeledkezett - majdnem azt írtam, belezavarodott - Kövér László a magyarság által megvont keresztény civilizáció ezer éves határairól szólva korántsem pontosítja, hogy a románságot bel ül tűrie a keresztény kultúra határain vagy sem, majd váratlanul nagyralátón ámde teljesen értelmetlenül kijelenti, hogy "mi nem tudjuk csak magunkat megváltani, nekünk egész Európát kell megváltani". Hogy a méretes képtelenséget a Fideszpolitikus pontos an hogyan érti, ennek kifejtésével adós marad. Földhözragadt realistaként legfeljebb azon töprenghetünk, hogy Európa - amely minden gondjával, bajával együtt azért köszöni szépen, jól van - vajon igényele valamely Fideszcelebrálta Európamegváltást. Mind enesetre a missziós eszmétől a vehemens szónok gyorsan jóval kevésbé keresztényi eszmékre tért át, amikor harci hevülettel így folytatta: "több, mint nyolcvan éve tűrjük, viseljük a megaláztatásokat... És mindig csak alkotmányos, békés eszközökkel küzdöttü nk... És azt látjuk, hogy akik nem voltak restek fegyverhez, az erőszak eszközéhez nyúlni, sokkal rövidebb idő alatt sokkal többet el tudtak érni, mint mi. S mi pedig tűrjük. Megérte?" Nos, a fegyverek hatásosságát dicsérő passzuszáró kérdésre a román korm ányfő gyors, csattanós választ adott: televíziós beszédében az etnikai alapú, területi autonómiát nyilvánosan támogatókat nem kívánatos személyekké minősítette Romániában. A kérdést mi is feltehetjük: felelőtlen szavakkal az erdélyi magyarsághoz importálni a hazai Fideszpolitikából ismert gyűlölködést, Európa bakafántos megváltását hirdetni, erőszakról, a fegyverek hasznáról szónokolni, erdélyi magyar véreink között a békétlenséget szítani- a Fidesznek - megérte? Kövér L fulminás tirádáid olvasva, Hamlette l szólva elmondhatjuk, "őrült beszéd" - és bizony félő, hogy t van benne egy komiszul kiagyalt, kártékony rendszer. vissza Kakaskodók Magyar Hírlap 2003. december 23. Szerző: Várkonyi Tibor Liberális közírótól a páriz si Le Nouvel Observateurben, ennél gonoszabb írást aligha olvastam. Ráadásul a szerző, Jacques Julliard is eddig higgadtnak látszott, de úgy látszik, az Európai Unió brüsszeli csúcsértekezletének kudarca úgy kihozta a sodrából, hogy elvesztette az önuralmá t. Az újonnan jött, zömükben középeurópai tagokat Julliard fölfuvalkodott kis nacionalista kakasoknak ábrázolja, akik alig léptek ki a sztálinista szolgaságból (Lengyelország) vagy történetesen korábban a francoista gonoszságból (Spanyolország), csak azé rt kopogtattak türelmetlenül az unió kapuján, hogy megbéníthassák a közösség működését. Jön majd később Románia, Bulgária, Törökország, Horvátország, a Balkán és a mediterrán vidék, amire Juillard vásári hasonlatot használ: "Tessék, csak tessék, igyekezzet ek, a belépés díjtalan, az érkező ajándékot is kap.” A szerző szerint nemzetközi szinten ilyen nagy kínnal összekuporgatott javakat, ilyen rövid idő alatt még soha nem herdáltak el. És így tovább, ebben a szellemben. Az egészben az a különös, hogy a cikkn ek a mondanivalója és a hangneme nem egyezik szinte egyetlen francia potentát véleményével sem. Olyan túlfűtötten liberális, szélsőségesen elkapatott ember pillanatnyi hangulatát tükrözi, akit váratlanul az indulatai ragadtak el. Nem példátlan, csak végtel enül ártalmas. Nálunk azonban az utóbbi időkben különösen nem szokatlan. Éppen itt tartottam morfondírozásomban, amikor az orrom alá dugták Kövér Lászlónak Kolozsvárott elhangzott legújabb ominózus beszédét. Valamelyik erdélyi jótét lélek eljuttatta a Vas árnapi Hírekhez a szöveg nem "light”, tehát nem nikotinszegényített változatát, amely így még félelmetesebbnek hatott, mint az elsőre látott kozmetikázott formula. Abban is ijesztő volt az utalás az autonómiák kivívásának fegyveres módjára, de az a teljes mondat, amelynek a másik fele úgy hangzik, hogy "akik nem voltak restek fegyverhez, az erőszak eszközéhez nyúlni, sokkal rövidebb idő alatt sokkal többet is el tudtak érni, mint mi. S mi pedig tűrünk. Megint csak. Megérte? Miért?” - egyenesen földhöz csap. A következő gondolat, a hivatástudatról szóló inkább megmosolyogtat, mintsem borzongat, bár józan ésszel érdemes azon is elgondolkodni. Kövér László nem lát kisebb feladatot a mai magyarság előtt, minthogy "nekünk nemcsak magunkat, hanem egész Európát ke ll megváltani, szerényebben szólva segíteni visszatalálni Európa nemzeteinek keresztény gyökereihez”. Kis fantáziával elképzeli az ember, mit szól
