Reggeli Sajtófigyelő, 2003. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-12-02
11 Öt vajdasági magyar párt és mozgalom 2003 augusztusáb an közös levélben fordult Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz. A levélben arra kérik a köztársasági elnököt, segítse elő egy olyan döntés meghozatalát, melynek eredményeképpen a vajdasági magyarok közül mindazok, akik igénylik, letelepedési engedély és áttel epülés nélkül megkaphassák a magyar állampolgárságot. Ezt követően a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Magyarok Világszövetsége hasonló tartalmú levelet juttatott el a köztársasági elnökhöz. Mádl Ferenc köztársasági elnök, miután tudom ást szerzett a vajdasági magyar szervezetek leveléről, 2003. augusztus 9i csopaki nyilatkozatában kifejtette, hogy a kettős állampolgárság ügye rendkívül fontos kérdése a magyarságnak. A köztársasági elnök kifejezte reményét, hogy a megoldás esélyeiről, l ehetőségeiről és jogi feltételeiről a politikai elit és a társadalomtudományok képviselői előbbutóbb megnyugtató állásfoglalást alakíthatnak ki. A köztársasági elnök ennek megfelelően üdvözli, hogy a kormány és a határon túli érdekeltek között a kérdésről érdemi tárgyalások kezdődtek, és bátorítja a feleket, hogy keressék a megfelelő megoldást. Az államfő ugyanakkor szeretne ténylegesen is hozzájárulni az előrelépéshez e téren. A köztársasági elnök ezért a lehetőségek megvizsgálása érdekében konzultáci ót kezdett neves, a nemzetközi és az európai jogot, valamint az alkotmányjogot kiválóan ismerő jogtudósokkal: Herczegh Gézával, a hágai Nemzetközi Bíróság volt bírájával, Király Miklóssal, az ELTE nemzetközi magánjogi és európai gazdasági jogi tanszékének vezetőjével, Martonyi János volt külügyminiszterrel, valamint Zlinszky János volt alkotmánybíróval. Mádl Ferenc a konzultációk alapján a következő álláspontra jutott: A magyar állampolgárság megszerzésének a jelenlegi állampolgársági szabályokhoz képe st további egyszerűsítése a szerbiai és horvátországi magyarok számára nem ütközik kényszerítő jogi akadályba sem a magyar alkotmány, sem a nemzetközi jog és az európai jog alapján. A jog szempontjából tehát nem kizárt az állampolgárság kérelemre történő m egadása magyarországi letelepedési engedély és áttelepülés nélkül azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiknek a felmenője magyar állampolgár volt és alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven vizsgát tesznek. A köztársasági elnök meggyőződése szerint u gyanakkor az állampolgárság megszerzésének megkönnyítéséről szóló döntés akkor lehet helyes, ha az egyidejűleg szolgálja a szomszédos államokban élő magyaroknak a magyar nemzethez való tartozását és a szülőföldjükön való boldogulását, valamint erősíti magy ar nemzeti azonosságtudatát. Ezekre a nemzetpolitikai szempontokra tekintettel szükségesnek mutatkozik a kérdést a Magyar Állandó Értekezlet elé terjeszteni. A köztársasági elnök álláspontját megalapozó szempontok a következőképpen foglalhatók össze: 1. A kérdésnek a mindenki számára megnyugtató rendezéséhez kiindulópontul az alkotmány kell hogy szolgáljon, mely szerint a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja az anyaországgal való kapcsolatok ápo lását. A köztársasági elnök véleménye szerint az ügyben érintett minden magyar embert ez a felelősségérzet és szolidaritás kell hogy vezéreljen. 2. A felmerült kérdésről való gondolkodást félreérthetővé teszi, ha azt a kettős állampolgárság körében pró báljuk értelmezni. A kettős, vagy akár többes állampolgárságot ugyanis a magyar jog ma is lehetővé teszi: a honosításnak, azaz a magyar állampolgárság megszerzésének a magyar jog szerint nem feltétele, hogy bárki lemondjon korábbi állampolgárságáról. Ezért célravezetőbb a felmerült kérdés kapcsán a magyar állampolgárságnak a határon túli magyarok számára egyszerűsített megszerzéséről beszélni. 3. A magyar állampolgársági jog jelenleg is lényegesen könnyebbé teszi a határon túli magyar nemzetiségű személyek részére a magyar állampolgárság megszerzését. Szemben ugyanis az általános szabállyal, mely szerint nyolc éven keresztül kell folyamatosan Magyarországon lakni (letelepedni) a kérelmezőnek, a magukat magyar nemzetiségűnek valló nem magyar állampolgárok, ak iknek valamelyik felmenője magyar állampolgár volt, egy éves magyarországi letelepedés után megszerezhetik a magyar állampolgárságot, ha ezt kérelmezik, és alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven vizsgát tesznek. A kérdés jelenleg tehát az, jogilag leh etséges és célszerűe az ilyen személyekre vonatkozóan további könnyítéseket bevezetni oly módon, hogy a magyar jog teljes mértékben eltekint a magyarországi letelepedéstől. 4. A nemzetközi jog nem zárja ki egy ilyen módosítás lehetőségét. A nemzetközi jognak ugyanis általánosan elfogadott szabálya, hogy minden állam saját joga szerint határozza meg, kik az állampolgárai. Természetesen az állampolgárság köteléket feltételez az állam és polgára között. Azonban nem lehet kétségbe vonni, hogy a kulturális és nyelvi identitás, valamint a felmenők korábbi magyar állampolgársága olyan tényezők, melyek valódi köteléket jeleníthetnek meg az anyaország és az állampolgárság megszerzője között.
