Reggeli Sajtófigyelő, 2003. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-12-18
8 - Én másként vetném fel ezt a dilemm át... Azt is végig kell gondolnunk, hogy mi történik akkor, ha egy szomszédos állam kormánya azt mondja: ezzel egyáltalán nem ért egyet? Akkor esetleg majd retorziók érik az illető államokban a magyarokat? Megtehetik, hogy választás elé állítják őket, vagy „finom” kis eszközökkel „betartanának” nekik, megfosztanák őket a már elért pozícióktól... * Esetleg ketős állampolgárként nem lehetnének jelöltek a különböző szintû választásokon... - Persze, ez is benne van a lehetőségekben. Tehát ezért célszerûbb ko nzultálni, miután együtt ledöntöttük, hogy mit tartunk szerencsés megoldásnak. A deklarálás után már presztízskérdéssé válik az ügy, és ez a kedvezménytörvénynél is így volt. Hiszen ha a magyar kormány kimondta, hogy mit szeretne megvalósítani, utána nem v isszakozhatott csak azért, mert egy másik állam kormánya kifejtette nemtetszését. Vegyük figyelembe azt is, hogy egy ilyen törvény célszerûen együtt járna egy irodahálózat kiépítésével. Err ől is előre egyeztetni kell. Tudomásul kell vennünk, hogy az Uniót is külön országok alkotják majd, nem úgy egyesülünk, mint korábban a két Németország. Ezért mondtam, hogy nem annyira nemzetegyesítés következik, hanem egy kapcsolatrendszer kiépítése. Elmé leti egyesítés helyett utakat, hidakat kell építeni, határátkelőket kell létesíteni. A kistérségek gazdaságilag valóban összekapcsolódnak. * Úgy érzem, hogy az autonómiához való viszonyulásuk is árnyaltabbá vált. - Kétségtelen, hogy ha az autonómiát magy arra lefordítjuk, akkor az önkormányzatiságot jelent. Ez egyébként benne van a mi programunkban is. A magyar önkormányzati rendszer kiépítésével kapcsolatban teljes összhang van pártunkban. Ha Románia komolyan gondolja, hogy meg akar felelni az európai uni ós követelményeknek, akkor az önkormányzatisági trendet kénytelen lesz elfogadni. Persze Franciaországban is van prefektusi rendszer. De az önkormányzatiság is érvényesül. Azzal sem kormánypárti, sem ellenzéki politikusként nem tudnék egyetérteni, hogy ezt a témát a politikai harcban egyesek aduként használják fel, kisajátítsák. Ha lehetséges erről direkt politikai beavatkozás nélkül tárgyalni, akkor én hajlandó vagyok bárkivel eről gondolatokat cserélni. Máskülönben a nemrég lezajlott ezzel kapcsolatos bud apesti rendezvényen Orbán Viktor beszélt eről, és én nem találtam a diskurzusában olyan vetületet, amiért azt kellene mondanom, hogy ezzel ne foglakozzunk. Jó irány lenne, ha Andreas Grossszal olyanok ülnének le tárgyalni, akik koncepciószerûen gondolkodn ak erről. És nem úgy, hogy éppen egy szervezetet akarnak létrehozni, és annak a legitimitását akarják a rá való hivatkozással megteremteni. De ez az ő dolguk. Világos, hogy Gross úr is tudja: a többség ellenében egyetlen országban sem jöhet létre kisebbség i autonómia. El kell döntenie egy kisebbségnek, hogy mit választ, hogyan gondolkodik erről. A szlovákiai magyar pártok például eldöntötték, hogy kockáztatnak, tehát nem hozzák szóba az önrendelkezést, mert úgy gondolják, hogy más módszerekkel többet érnek el. És ezt a feltételt betartják. * Immár létrejött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Önök hogy viszonyulnak ehhez? Nem veszik tudomásul, vagy megvizsgálják, hogy ez milyen politikai erőt képvisel? - Valójában visszajelzést várunk a romániai magyar közö sségtől arra vonatkozóan, hogy ade támogatást, legitimitást az új szervezetnek, aminek létét tudomásul kell venni. Azt gondolom, hogy a romániai választásokig ezt nem lehet tisztázni. Nincs értelme a számháborúzásnak, vagyis nem érdemes most azt emlegetni , hogy hányan jelentek meg a különböző városokban a tanácsok alakuló ülésein. Ezek nem jellemő adatok. A kezdeményezésnek meg kell mérkőznie. Ugyanakkor előttünk vannak az RMDSZ közvéleménykutatásának az adatai, dehát tudjuk, hogy az ilyen felmérések elle n is lehetnek némi kifogások, megfogalmazódhatnak a kételyek. De azt nem mondhatjuk, hogy ezek nem releváns adatok. Tehát ha bebizonyosodik az EMNT támogatottsága, akkor azt majd tudomásul kell vennie a magyar kormánynak. Jó lenne, ha az RMDSZ nagy ernőkén t megmaradna, de ezt sem lehet Budapestről eldönteni, mint ahogy innen azt sem szabad kimondanunk, hogy azért nem szeretünk valakit a határon túli magyarok közül, mert jobboldali vagy baloldali beállítottságú. Egyelőre az RMDSZ a hivatalos partner, és ezt az előző kormány is figyelembe vette. vissza Kérdezett: MÁTHÉ ÉVA BP0287 4 230 MTIk1063 Románia - főügyészségi vizsgálat az EMNT ellen kod: kormány/JOGI/BELP fk: RO ld: Bukarest, 2003. december 17., szerda (MTI ) - A román legfőbb ügyészség hivatalból vizsgálatot indított az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ellen - közölte a román belügyminiszter.
