Reggeli Sajtófigyelő, 2003. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-12-13
5 politikusoknak az együttműködés újraindításához és megszilárdításához lenne elegendő ambíciójuk, az módfeletti erőfe szítéseket, egyszersmind rendkívül kedvező távlatokat kínálna. A jelenleg amolyan tesséklássék együttműködés jövőjét jelző szándék kevés, de az sem lenne nagy tragédia, ha az EUcsatlakozás napján a V4 megszűnne. Hosszabb távon azonban a schengeni zón án belül rendkívüli jelentős kulcsszerepe lehet, mert "Európa ama sokszor megálmodott, együttérző és romantikus szellemi részévé nőhetné ki magát, amelyről jóllehet mindenki ábrándozik, csak éppen eme emelkedett eszmény megvalósításához senkinek nincs elég kedve és ideje" - írja Abrahám. A V4 ugyanis olyan együttérző közösséggé nemesedhetne, amely nem hunyna szemet az unióból kimaradók igényei fölött, nem feledvén, hogy a közelmúltban a visegrádi országok még maguk sem vették volna jó néven, ha nyugate urópai országok elfelejtették, mellőzték volna őket. Egy átalakuló és így fennmaradó, bővített visegrádi együttműködés rendkívül hasznos gyakorlati és lélektani szerepet tölthetne be annak alakításában, hogy a kommunista rezsimet a visegrádiakhoz hasonlóan átélt országok úgy tekinteneke majd az EUra, mint egy magába zárkózott, sokszor - a kívülre rekedtek kárára - csakis a sajátjaikkal törődő közösségre, vagy olyan barátságos, vendégszerető óriásnak nézike majd az uniót, amelynek végképp nem mindegy, hog y az újonnan csatlakozott országai hogyan viszonyulnak a kívül maradókhoz - vélekedik Samuel Abraham, aki a V4es csoport kiszélesítésében olyan kihívást lát, amelynek felvállalásával megmutatható, hogyan ne rekesszenek ki senkit s hogyan egyesítsék Európá t. vissza BP0101 4 230 MTIk1031 EU/alkotmány - brüsszeli csúcs - vitás kérdések - HÁTTÉR kod: diplomácia/külkapcsolat/eu/NKSZ/KULP fk: EUR ld: Brüsszel, 2003. december 12., péntek (MTI/AP) - Brüsszelben az EUta gállamok és a csatlakozásra készülő országok képviselői pénteken nekiláttak, hogy végleges formába öntsék az EU első alkotmányos szerződését. Az alkotmánytervezet legtöbb pontjában már körvonalazódott a megoldás, ugyanakkor a többségi szavazás, az Euró pai Bizottság összetétele, a kölcsönös védelmi segítségnyújtás, valamint a keresztény gyökerekre való utalás az előszóban (preambulumban) még további heves viták célpontja lehet. Az alkotmány tervezete azt javasolja: az EU Miniszteri Tanácsában 2009be n térjenek át a minőségi többségi döntéshozatalnak a 2000. évi nizzai szerződésben rögzített módjáról egy kettős többségi rendszerre. A szavazáskor ne a tagállamok súlyozott szavazatainak többsége döntsön, hanem a számszerű többséget alkotó országokban élj en az EU lakosságának legkevesebb 60 százaléka. Lengyelország és Spanyolország viszont ragaszkodik a nizzai szerződés változatlan érvényben tartásához, mivel az jelentős előnyöket biztosított számukra: mindkettőjüket 2727 szavazattal ruházta fel a 32 1ből, majdnem annyival, mint amennyi a négy EUnagyhatalmat, Németországot, Franciaországot, NagyBritanniát és Olaszországot illeti 2929 vokssal. A soros olasz elnökség várhatóan az időre akar játszani, és a nizzai szerződést valamivel tovább érvén yben tartaná, mielőtt azt egy másik rendszer váltaná fel. Ami az Európai Bizottság majdani létszámát és összetételét illeti, az a kompromisszumos formula kerül a csúcs elé, hogy 2014ig minden tagország egyegy, szavazati joggal is rendelkező biztost küldhet a testületbe. Az alkotmánytervezet értelmében az Európai Bizottságban a szavazati joggal rendelkező biztosok létszámát 2009től - a hatékonyság növelése érdekében - tizenötre kell szűkíteni. Ez a megoldás viszont azt jelentené, hogy a kibővített EU tagállamai közül nem mindegyik tudna szavazati joggal felruházott biztost delegálni a testületbe. A jelenlegi bizottság, a kisebb tagállamok többsége és a belépő országok viszont követelik az egy tagállam - egy biztos elvének megőrzését. A kölcs önös védelmi segítségnyújtás kötelezettségéről szóló alkotmánycikk szövege - a semleges országok aggodalmainak elhárítása érdekében - kiegészült azzal a kitétellel, amely szerint "ez nem sértheti egyes tagállamok védelmi és biztonságpolitikájának sajátos j ellegét". Svédország, Ausztria és Finnország jelezte, hogy elfogadná a javasolt kitételt. Írország úgy nyilatkozott, hogy kiegészítés a helyes irányba tett lépés, de más változtatást is szeretne. Továbbra sem szerepel a tervezetben a kereszténységre, mint az egyesülő Európa fontos szellemi örökségére való utalás, amit a tagállamok egy része erőteljesen szorgalmaz, a másik része viszont ugyanilyen határozottan ellenez.
