Reggeli Sajtófigyelő, 2003. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-12-12
12 annyira az idei befejezéshez, mivel a többi tagállam időközben beleegyezett: az alkotmányt - a jóváhagyás időpontjától függetlenül - Rómában fogják aláírni. Az alapokmányt a tagállamoknak egyhangúan kell elfogadniuk, vagyis akár egyetlen ellenszavazat is elég a megtorpedózásához. Ami kor Berlusconit mint az Unió soros elnökét, megkérdezték, milyennek látja a ma kezdődő csúcs esélyeit, így válaszolt: "fiftyfifty". Vagyis a siker ugyanolyan valószínű, mint a kudarc. És most nézzük a főbb vitapontokat. Az Európai Bizottságba - mely az U nióban a jogszabályokat kezdeményezi, illetve betartásukat ellenőrzi - jelenleg minden tagállam delegál biztost, a nagy tagállamok kettőt is. Eldöntött kérdés, hogy 2009ig minden tagállamnak, az újaknak is egy biztosuk lesz. A Konvent alkotmánytervezete s zerint 2009től azonban e grémiumnak csupán 13 szavazati joggal rendelkező és két azzal nem rendelkező tagja lenne. Ezek személye országok szerint rotálódna. A megoldást a nagy tagállamok - Németország és Franciaország - lelkesen támogatják, arra hivatkozv a, hogy ez által hatékonyabbá válna a Bizottság munkája. Az a helyzet ugyanis, melyben minden állam delegálhat szavazati joggal és önálló tevékenységi körrel rendelkező biztost, káoszhoz és bénító bürokráciához vezet - állítják Berlinben és Párizsban. A k is tagállamok - köztük hazánk - ezzel szemben ragaszkodnak az "egy államegy biztos elvéhez", attól félve, hogy különben a Bizottság a "nagyok" játékterévé válik és sérül az EU demokratikus, képviseleti jellege. Ugyanakkor tagadják, hogy ez káoszhoz vezetn e. A dilemma feloldására az olasz elnökség bejelentette: a brüsszeli csúcson kompromisszumos javaslatot terjeszt be. Ennek értelmében 2014ig minden tagállam delegálna szavazati joggal rendelkező biztost. Az addig hátralévő egy évtizedben - a római reménye k szerint - megszilárdulna az Unió új döntéshozatali rendszere és már az új tagállamok sem félnének annyira attól, hogy érdekük vagy tekintélyük csorbul, ha átmeneti időre biztos nélkül maradnak. S akkor jöhet az újabb reform, a Bizottság létszámának csökk entése. Az olasz javaslat elfogadása valószínűnek látszik. A másik nagy, még a bizottsági helyeknél is vitatottabb gond: milyenek legyenek a szavazati arányok az EU legfőbb döntéshozó szerveiben, az állam- és kormányfők tanácsában, illetve a Miniszteri T anácsban. A 2000. decemberében megtartott nizzai csúcs olyan szabályozást dolgozott ki, melynek értelmében mindegyik állam szavazata bizonyos mennyiségű pontot ér. Ennek mértékét elvileg a lakosságszám határozza meg, de nem pontosan. A németek például felh áborodva emlékeztetnek arra, hogy a maguk 82 millió lakosával 29 pontjuk van, csupán kettővel több, mint Spanyolországnak vagy Lengyelországnak. E két államban összesen 78 millió ember él, kettejük pontjainak összege viszont 54, vagyis leszavazhatják a nag yobb lakosságszámú Németországot. Ezt - a nagy tagállamokat sértő - állapotot kívánta megváltoztatni a Konvent tervezete, amely bevezette a "kettős többség" fogalmát. Ennek értelmében ahhoz, hogy minősített szavazás esetén valamely indítványt elfogadjanak , egyrészt a tagállamok többségének támogatása szükséges, másrészt pedig az, hogy az igennel szavazók az EUlakosság legalább háromötödét képviseljék. A lengyelek és a spanyolok ezzel szemben ragaszkodnak a nizzai rendszerhez, lévén annak legfőbb haszonélv ezői. Varsóban sokáig úgy fogalmaztak, hogy "Nizza, vagy a halál", nem kevés keserűséget váltva ki ezzel a németekből, akik - nem hivatalosan - arra emlékeztetnek, hogy Lengyelország, melynek EUfelvétele egyáltalán nem volt bizonyos, nekik köszönheti, h ogy ma már gyakorlatilag az Unió tagja. A hála nem politikai kategória - vonja le a bánatos következtetést a Der Spiegel. Újabban azonban mintha töredezőben lenne a jég. Madrid szemmel láthatólag már nem ragaszkodik mereven Nizzához és enyhült a varsói nyi latkozatok hangneme is. Lényegi közeledés azonban nem történt, ezért csak a csúcsértekezlettől várhatjuk a megoldást. De lehet, hogy hiába. Ugyancsak a Tanács működésével kapcsolatos a másik vitapont, hogy maradjone az eddigi rotációs rendszer - amelybe n a tagállamok ABCrendben, félévenként egymást váltva töltik be az EU soros elnöki tisztségét - vagy legyen egy állandó elnök és elnökség. Ezt a nagyobb államok pártolják, a "kicsik" pedig elutasítják, azt gyanítva, hogy az állandó elnök és elnökség a "na gyok" eszköze lenne. Az olaszok a nápolyi
