Reggeli Sajtófigyelő, 2003. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-12-12
4 ld: Bukarest, 2003. december 11., csütörtök (MTI) - Minél hitelesebben és teljesebben megy végbe Románia európai uniós integrációja, annál jobban kiteljesednek az erdélyi magyar autonómia lehetőségei - írja Pomogáts Béla az Erdélyi Riport legújabb számá ban. A nagyváradi politikai hetilap hasábjain az Illyés Közalapítvány elnöke az Autonómia és integráció című írásában emlékeztet: az erdélyi magyar autonómia ügye az 19891990es romániai rendszerváltozást követően nyomban napirendre került. Bukarest a zonban akkor következetesen elzárkózott a kisebbségi autonómia eszméje elől. Az országban tulajdonképpen máig fennmaradt az az államnemzetinemzetállami ideológia, amelyet a XIX. század második felében kialakult román államiság, a két világháború közötti n acionalista kurzus és a kommunista hatalom mindig is töretlenül képviselt (ezt rögzíti a hatályos román alkotmány is). A bukaresti kormányok mindig is csak a kényszerítő körülmények (a magyar kisebbségi közösség politikai küzdelmei, illetve az európai uniós követelmények) hatására szánták el magukat a kisebbségpolitikai reformok bevezetésére - írta Pomogáts Béla, aki szerint ugyanakkor mára - az autonómia eszméjével szembefordított kormányzati politika és retorika ellenére - az erdélyi magyar önigazgat ás ügye, mindenekelőtt a Székelyföldön, szemlátomást előrehaladt. Számos olyan közületi intézmény jött létre, amely máris egy lehetséges önigazgatási rendszer csírájának tekinthető. Annak az európai integrációnak, annak az európai uniós elhelyezkedésn ek, amelyre a román kormányzat, a román társadalom, a román értelmiség számottevő része törekszik, kétségtelenül magával kell hoznia az erdélyi magyar autonómia ügyének további érvényesülését. Az európai integrációtól elválaszthatatlan az önigazgatás intéz ményrendszere, joggal lehet bízni abban, hogy Románia európai integrálódásának folyamata bővíteni fogja az erdélyi magyar önigazgatás lehetőségeit. Európai integráció nélkül nem lesz lehetséges az erdélyi magyar autonómia. Igaz, hogy az autonómia inté zményeinek kiépülése nélkül sem lesz igazán lehetséges az európai integráció - írta az Erdélyi Riportban Pomogáts Béla. vissza BP0201 4 230 MTIk1050 Kedvezménytörvény/Szlovákia - mégis sikerül aláírni az egyezményt kod: kormány/BELP fk: SK ld: Pozsony, 2003. december 11., csütörtök (MTI) - Rendkívüli kormányülést tartanak csütörtökön Pozsonyban Mikulás Dzurinda kabinetje, hogy pénteken Brüsszelben aláírható legyen a szlovákiai magyar és a magyarországi szlová k kisebbség oktatásinevelési támogatásának mechanizmusát rögzítő egyezmény. Az egyezmény szövegének jóváhagyását a szlovák kormány szerdára tervezte, de a Magyar Koalíció Pártja (MKP) ezt megvétózta, mert a szlovák külügyminisztérium előterjesztése mö gött sanda szándékot sejtett. Az MKP a koalíciós pártok tanácsa elé vitte az ügyet, ahol végül megállapodásra jutottak: ennek nyomán csütörtökön délután a szlovák kormány a parlament épületében rendkívüli, "rögtönzött" ülésen szentesíti az egyezmény s zövegét s ezzel várhatóan elhárul az akadálya annak, hogy Kovács László magyar és Eduard Kukan szlovák külügyminiszter pénteken Brüsszelben aláírják a dokumentumot. vissza BP0243 4 150 MTIb1107 Magyarukrán kereskedelem - kon ferencia Nyíregyházán kod: külker/KERE fk: HU ld: Nyíregyháza, 2003. december 11., csütörtök (MTI) - Az előzetes számítások szerint a magyarukrán külkereskedelmi forgalom az idén már eléri az egymilliárd dollárt - mondta Závoczky Péter, a Külügyminisztérium főosztályvezetője csütörtökön Nyíregyhá zán, a két ország vállalkozóinak rendezett konferencián. Tájékoztatása szerint az Ukrajnába irányuló magyar export növekedése várhatóan 50 százalékos lesz a múlt évihez képest, míg a Magyarországra irányuló ukrán export 3035 százalékkal nő december vé géig. A főosztályvezető kiemelte: a kétoldalú kereskedelemben magyar részről mintegy háromszáz nagy cég vesz részt, a kis- és közepes vállalkozások száma pedig közelíti a kétezerötszázat. Ukrajna Kárpátontúli Területének külkereskedelméből a magy ar részesedés már 25 százalékos, s Kárpátalján a második legnagyobb befektetőnek a magyarországi cégek számítanak.
