Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-08
Eltérő módon értékelik a romániai román és magyar politikusok az Európa Tanács parlamenti közgyűlése által elfogadott, az autonómiáról szóló Grossjelentést. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) létrehozói ú gy vélik, hogy a székelyföldi területiautonómiaigényük kinyilvánítását az alkotmányos szabadságjogok garantálják. Ezáltal közakaratot jelenítenek meg, és az autonómiát kizárólag a parlamentáris demokrácia eszközeivel kívánják valóra váltani. Csapó József, az SZNT elnöke szerint nem ismerik a Grossjelentés t azok, akik autonómiatörekvéseiket támadják. Pedig az annak alapján elfogadott ajánlás a területi autonómiát példaértékűnek mutatja be a központi hatalom és a nemzeti közösségek közötti feszültségek megszüntetésére. A dokumentum azt hangsúlyozza, hogy az államok oszthatatlansága összeegyeztethető az autonómiával. Az RMDSZ kisparlamentje a Grossajánlást június végén külön állásfoglalásban üdvözölte. Az ajánlást jelentős lépésnek tekinti, s abban a nemzeti kisebbségek identitása megőrzésének és fejlesztésé nek az autonómiaformák által történő szavatolását látja. EcksteinKovács Péter RMDSZszenátor, volt kisebbségügyi miniszter úgy véli, hogy a nemzetközi jog szempontjából az ügy változatlanul a nemzeti törvényhozások hatáskörébe tartozik, és azon múlik, hog y azok érvényesíteneke egy ilyen megoldást, vagy sem. A román politikusok egyöntetűen elutasítják az ajánlást, és abban a területi szeparatizmusra biztató veszélyforrást látnak. Gheorghi Prisacaru, a román szenátus külügyi bizottságának elnöke kijelentet te: a jelentés elfogadhatatlan, mivel ahelyett, hogy csak a nemzeti kisebbségek védelméről, esetleg a kisebbségek bizonyos kulturális autonómiájáról szólna, felveti a nemzeti alapon megvalósuló területi autonómia gondolatát. Adrian Nastase leszögezte, hog y az azóta elfogadott román alkotmány eleget tesz a kisebbségvédelem európai normáinak, s Bukarest e téren az európai elvárásoknak és normáknak megfelelően jár el. Kifejtette: nem tisztázott, mit jelent valójában az autonómia, hiszen a kollektív kisebbségi jogok nem járhatnak együtt etnikumok területi autonómiájával. Úgy vélte, ezt az elképzelést az EUtagállamok többsége is elveti, és ezért azt a leendő európai alkotmány sem tartalmazza majd. A jelentés ugyan kimondja, hogy adott körülmények között az auto nómia is képezhet megoldást, ám ebben a kérdésben kötelező EUnorma nincs. vissza Illegális bevándorlás: Magyarország vonzóbb célpont Népszabadság • 2003. november 8. • Szerző: Füzes Oszkár Az EUba szóló beutazási engedélye ket már 2005ben el kell látni digitális arcazonosítókkal, ezért előfordulhat, hogy a vízumnyomtatásra vonatkozó magyar közbeszerzési pályázatot módosítani kell – derült ki az unió belügyminiszteri tanácsán, ahol több más, Magyarországot érintő intézkedés is alakul. A brüsszeli ülés után Tóth Zoltán belügyminisztériumi államtitkár példaként elmondta: Budapest különösen szorgalmazza a közös határőrizeti ügynökség létrehozását. Ez hangolná össze az illegális bevándorlás elleni fellépés jogszabályait és végr ehajtásukat. Az EUban közös lista készül azokról az országokról, amelyek biztonságosnak számítanak, tehát ezekből elvben senki sem folyamodhat menedékjogért. A törvénytelenül érkezőket mihamarabb vissza kell küldeni, a visszafogadásukról szóló egyezmények et nem a tagállamok különkülön, hanem az EU köti. Alakulnak azok a szabályok is, amelyek révén humánusan, de határozottan repülőgéppel elszállítják a törvénytelenül bent tartózkodókat. A rendőrséggel együttműködő emberkereskedők bizonyos kedvezményeket k aphatnak, áldozataik pedig – például – munkavállalási engedélyt. Tóth megismételte: a csatlakozás után a magyar állampolgárok – akár régi papír, akár újabb kártya az okmány – érvényes személyivel utazhatnak a huszonöt tagú unióban bárhova. A vonatkozó ada tcsere folyik
