Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-07
6 A miniszter akkor a nemzetközi szervezetek nemtetszésére hivatkozott, mert azok úgy vélekednek, hogy nem szerencsés dolog két erdélyi autópályát egyszerre építeni. Tíz szilágysági települést érintene a BrassóNag yvárad autópálya. Ezt Szilágy megye tanácsának szóvivője közölte, pontosítva: az autósztráda teljes hosszából (410 km) 82 kilométer Szilágy megyén megy majd keresztül, érinteni fogja Magyarzsombor, Almásszentmihály, Alsóegregy, Ördögkút, Zilah, Magyarkecel , Szilágykraszna, Szilágynagyfalu, Ipp és Márkaszék községet. Calin Popescu, az autópályaterv főigazgatója kijelentette, hogy a sztráda szilágysági útszakaszán három csomópont is kiépül, Magyarzsomboron, Zilahon és Szilágynagyfaluban, ezek biztosítják majd az összeköttetést a megyei utakkal. Az igazgató hozzátette: a megvalósíthatósági tanulmány várhatóan 2004 márciusára készül el, azt követően dolgozzák ki majd a konkrét műszaki terveket. A kolozsvári Szabadság csütörtöki számában arról számolt be, hog y Adrian Nastase szilágysági látogatásán újságírók előtt elmondta: a Szilágy megyét is átszelt autópályát illető előtanulmányokon már amerikai mérnökök dolgoznak, és már tárgyalnak a szintén amerikai Eximbankkal a folyósítandó kölcsönről. Ha minden jól meg y - tette hozzá a kormányfő , öt év alatt befejezhett lenne az autópálya. vissza BP0348 4 130 MTIb1169 Jürgen Köppen az EU országjelentéséről - garancia és útmutató kod: BELP fk: HU ld: Budapest, 2003. november 6., csütörtök (MTI) - Az Európai Bizottságnak a magyar EUcsatlakozás előtt közzétett utolsó országjelentése semmilyen formában nem befolyásolja azt a tényt, hogy Magyarország hat hónap múlva az Európai Unió tagja lesz - jelentette ki Jürgen Köppen csütör töki sajtótájékoztatóján. A jelentést azért kellett most elkészítenünk, mert "a tagállamok biztosítékokat akarnak, hogy az újonnan belépők képesek lesznek megfelelni a tagság követelményeinek" - közölte az Európai Bizottság magyarországi delegációjának vezetője. A csatlakozó országoknak pedig útmutatóul szolgál, hogy mit kell még tenniük - tette hozzá. Kifejtette: a jelentés egyáltalán nem említi az országgal szemben alkalmazható védzáradékokat, amennyiben azonban a csatlakozásig nem sikerül pót olni a hiányosságokat, előfordulhat, hogy bizonyos élelmiszeripari üzemek termékei nem juthatnak be a közös agrárpiacra. Az ország eleshet a csatlakozás más előnyeitől is, például a közvetlen kifizetésektől a mezőgazdaságban, illetve a fejlesztési alapok t ámogatásaitól. "Ezek a lehetséges kockázatok, de ugyanakkor a bizottság (...) úgy gondolja, hogy ez elkerülhető lesz" - tette hozzá a jelentést ismertetve Jürgen Köppen. Elmondta: a jelentés Magyarország általános gazdasági helyzetével kapcsolatba n kedvezően értékeli többi között az EU átlagánál sokkal magasabb gazdasági növekedést, a privatizáció folytatását, a piacok liberalizálását, a költségvetési deficit tervezett lefaragását 2004re. Kevésbé pozitív a brüsszeli fogadtatása annak, hogy ro mlott az ország makrogazdasági helyzete, magas a költségvetési hiány, a fizetések növekedési üteme meghaladta a termelékenységét, erőteljesen csökkent a külföldi tőkebefektetés. A jelentés szerint a magyar közigazgatásban folytatódott a reform, ugyana kkor megjegyzi, hogy a köztisztviselők alkalmazását átláthatóbbá kellene tenni. Nem elégedett az EU a bírók kiválasztási és előléptetési rendszerével és a bíróságok pénzügyi helyzetével sem. Kedvezően értékeli viszont a táblabíróságok felállítását, ill etve az ítélkezés felgyorsítását. Külön említi az korrupció elleni stratégiát, és a hatóságok belső ellenőrzésének erősítését. A jelentés - elsősorban az Állami Számvevőszék megállapításai alapján - azonban egyértelműen állítja, hogy "a korrupció még mindig súlyos probléma Magyarországon". A bizottság véleménye szerint a korrupcióellenes testületek munkájának koordinálására lenne szükség. Jürgen Köppen kifejtette: az EU fontosnak tartja az új közbeszerzési törvény elfogadását. A nagykövet s zólt arról, hogy a regionális politika, a strukturális alapokból származó pénzek megfelelő fogadására több intézkedés történt, és a kormányzat benyújtotta a Nemzeti Fejlesztési Tervet a bizottságnak. A részben teljesített feladatok közé sorolta a feladatok elkülönítését, illetve az intézmények összehangolt működtetését. Hangsúlyozta, hogy a pénzkifizetések ellenőrzésére megfelelő rendszert kell létrehozni.
