Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-06
5 A jelentések mindamellett egyetlen esetben sem vetik fel annak konkrét eshető ségét, hogy az unió a jövőre csatlakozó országok bármelyikével szemben alkalmazni kívánná a védzáradékoknak a csatlakozási szerződésekben említett eszközét. A tíz országról az idén utoljára készültek ilyen jelentések, legalábbis ebben az átfogó formáb an. Uniós illetékesek szerint azonban a bizottság jövő tavasszal, néhány héttel a csatlakozás előtt még közzé fog tenni rövidebb, már valóban csak a legsürgetőbb problémákra összpontosító értékeléseket. A három tagjelölt (Bulgária, Románia és Törökors zág) haladását az idén is a szokott formátumú stratégiai jelentésekben értékelte a bizottság. Románia esetében az idei jelentésekkel kapcsolatos egyik legfontosabb nyitott kérdés az volt, megkapjae az ország a bizottságtól a "működő piacgazdaság" minősíté st. Az értékelés e ponton nem egyértelmű. A dokumentum megfogalmazása szerint "Románia működő piacgazdaságnak tekinthető, mihelyt döntő jelentőségű intézkedések történnek az eddigi jó haladás folytatására". Törökország továbbra is az egyetlen olya n tagjelölt, amely nem felel meg az EUcsatlakozás koppenhágai ismérvei közül a politikai feltételeknek. Esetében a tagállamoknak jövő év decemberében kell dönteniük arról, hogy - a bizottság azt megelőzően készítendő újabb jelentése alapján - érettnek tar tjáke a feltételeket a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, és kitűzike azok időpontját. BP0246 4 230 MTIk1079 Vajdaság - alaptalane a magyarosítástól való félelem, Vecernje Novosti kod: újság/PRES fk: VAJDASÁG ld: Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2003. november 5., szerda (MTI) - A Vecernje Novosti című belgrádi napilap szerdán cikksorozatot indított, amelyben arra keresi a választ: alaptalane vagy sem a félelem attól, hogy végbemehete a Vajdaság "magyarosítá sa". A legnagyobb példányszámú, szélsőjobboldali kilengéseiről ismert lap megállapította, hogy "a régi magyar helységnevek visszaadása Magyarkanizsának (Kanjiza) és még néhány vajdasági városnak, a kettős állampolgárság a magyarok számára, illetve és a vajdasági magyar akadémia létrehozásának a gondolata egyes szerb körökben enyhe gyanút és félelmet ébresztett, hogy csöndesen magyarosítják a Vajdaságot". "Vane valóban ok a félelemre, és mi a valószínűsége annak, hogy 300 ezer magyar a magyarosítás útjára tereli a Vajdaságot, amely lakosságának hetven százaléka szerb" - tette fel a kérdést a Vecernje Novosti. A lap megszólaltatta az ultranacionalista nézeteiről ismert Kosta Cavoski jogászprofesszort, akadémikust, aki szerint a figyelmeztetések ne m alaptalanok, mert a jelenlegi vajdasági vezetés már jó ideje nem szerb, hanem magyar- és horvátbarát politikát folytat. Cavoski szerint kétségtelen, hogy a kisebbségeket minél jobb helyzetbe kell hozni, de ezt csakis a kölcsönösség elvén lehet megtenni. Ha a magyarok lakta településeknek visszaadják a régi magyar nevüket, ugyanezt kell megtenni azokkal a magyarországi településekkel is, ahol szerbek élnek - fejtegette Cedomir Popovic újvidéki akadémikus, történész szerint alaptalan a félelem a magyaro sítástól mindaddig, amíg a Vajdaság része Szerbiának, s egy tartományhoz illő jogkörökkel rendelkezik. A vajdasági magyarság által megfogalmazott követelések az úgynevezett pozitív diszkrimináció keretein belül vannak, de az önálló magyar akadémia létrehoz ásával kapcsolatos felvetés már túllép bizonyos európai normákat - mondta Popov. Az MTI által szerdán megkérdezett vajdasági magyar politikusok és közéleti személyiségét nem hallottak arról, hogy a magyarság körében bárki is előállt volna a magyar akad émia létrehozásának igényével. A belgrádi lap állítása nyilvánvalóan összefüggésbe hozható azzal, hogy másfél héttel ezelőtt a tartományi parlament döntést hozott egy önálló vajdasági tudományos és művészeti akadémia létrehozásáról, amelyet a milosevici ur alom hajnalán szűntettek meg. A Vecernje Novosti megszólaltatja Korhecz Tamás vajdasági kisebbségügyi minisztert, aki már eleve a "magyarosítás" fogalmát is elutasította, s a három évvel ezelőtt megbuktatott politikai erők tevékenységének számlájára ír ta e kifejezés megjelenését. Korhecz szerint az utóbbi időkben tendenciává vált arról beszélni, hogy veszélybe került a Vajdaságban élő többségi szerb nemzet, de ez a vélemény nincs túlsúlyban. Elismerte, hogy a milosevici időkhöz képest a magyar és más ne mzeti kisebbségek helyzete javult, de - mint mondta - ez semmiképp sem veszélyezteti az állam érdekeit.
