Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-05
11 A szlovákmagyar egyeztetéseket lefolytató szervezetekre és személyekre vonatkozó döntések meghozatalát eredetileg tavaly augusztusra ígérte a kabinet. Később azonban több alkalommal elhalasztották a határozathozatalt. Ennek, információink szerint, az egyik legfőbb oka az volt, hogy a kormány megalakulása óta zajlik a vita a minisztériumok között arról, hogy melyik tárca vezesse a kormányközi tárgyalásokat. A vezető pozíciót eleddig egyik minisztérium sem vállalta. vissza Magyar képviselő nélkül maradhat az Európai Parlament Népszava 2003. november 5. Nem fogadta el hétfőn az Országgyűlés a Belügyminisztérium által benyújtott javaslatot az Európai parlamenti választásról, így jelen állás szerint a jövő júniusi választáson nem kerülnek magyar képviselők a strasbourgi testületbe. Pedig a pártok minden lényegi pontban megegyeztek, vitát mindössze egy néhány ezer embert érintő részletkérdés, a külképviseleteken való szavazás mikéntje váltotta ki. Nin cs még megegyezés az összeférhetetlenségről és a javadalmazásról sem. "Az egész világ rajtunk fog röhögni, a világ szégyene lenne, ha törvény hiányában nem kerülhetne magyar képviselő az Európai Parlamentbe" - nyilatkozta Eörsi Mátyás szabaddemokrata és Avarkeszi Dezső szocialista képviselők hétfőn, miután nem kapta meg a minősített támogatást a választásról szóló törvényjavaslat. A tervezetet a szocialisták és a szabaddemokraták támogatták, az MDF tartózkodott a szavazáskor, a Fidesz nemmel voksolt, íg y a törvényjavaslat lényeges pontjai nem kapták meg a kétharmados többséget. A nagyobbik ellenzéki párt nem tudta elfogadni, hogy a szavazatszámlálóbizottság tagjait áttételesen a kormány delegálja, és azt, hogy a pártok csak saját költségükön küldhessene k a választás tisztaságát ellenőrző személyeket a külképviseletekre. Levél, urna vagy email A törvényjavaslatról régóta folyik a vita, két hete például a módosító javaslatokról való szavazáson az ellenzék és a kormányoldal addig szavazta le egymás módos ító javaslatait, míg végül az eredeti, mindkét fél által módosítandónak ítélt tervezet maradt bent. Az egyeztetés első és második körében a kormány eltért volna a hagyományos szavazási módoktól: előbb a levélben, majd a legolcsóbbnak és legmodernebbnek t artott elektronikus szavazást preferálta volna. Utóbbival három párt (MSZP, SZDSZ, MDF) is egyetértett, ám a javaslat elbukott a Fidesz ellenállásán. A nagyobbik ellenzéki pártot képviselő Salamon László az alkotmányügyi bizottság ülésein és a négypárti eg yeztetéseken is azzal érvelt, hogy az általa legkevésbé biztonságosnak minősített elektronikus szavazás sem váltaná ki a szavazatszámlálóbizottságokat, mivel a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok (elsősorban a diplomaták), illetve a magyarországi la kóhellyel rendelkező és nálunk voksolni kívánó uniós polgárok sem az otthonukban, hanem a külképviseleteken adnák le elektronikus szavazataikat. A Fidesz emiatt a hagyományos, urnás szavazáshoz való visszatérést szorgalmazta, szavazatszámlálóbizottságok e llenőrzése mellett. Állami költségen utaztatna a Fidesz A nagyobbik ellenzéki párt két változattal álltak elő. Az egyik szerint az Országgyűlés kétharmados többséggel választotta volna meg a bizottságok tagjait, másik szerint pedig az ellenzék és a kor mánypártok kiegyensúlyozottan delegálhatott tagokat a testületekbe a parlament által választottak mellé. Utóbbit azonban úgy képzelték, hogy állami költségen utazhatnának a pártdelegáltak. A kormányoldal azonban mindkettőt elutasította. Az előbbit azért, mert az alkotmány kizárja a minősített többséget országgyűlési határozatoknál. Ám vélhetően az is közrejátszott, hogy kétségesnek tartották a
