Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-05
8 Az LLNL auditóriumában tartott emlékülés kezdetén katonai díszkísérettel hozták a terembe az amerikai és a magyar zászlót. A több mint kétórás pr ogramot Teller életét bemutató filmösszeállítás vezette be. A nyitóbeszédet Gyurcsány tartotta, akit Simonyi András washingtoni magyar nagykövet mutatott be a mintegy háromszáz fős hallgatóságnak. vissza Lengyel – magyar EUkoa líció? - Budapestnek a kisebbségvédelem fontos, Varsónak a szavazási rendszer Világgazdaság 20031105 Szerző: Urkuti György Varsó úgy véli, immár tizenegy jelenlegi és jövőre csatlakozó tagállam – köztük Magyarország – támogatja azt az erőfeszítését, hog y az EU miniszteri tanácsa ne vezesse be a lakosságszámon alapuló szavazási rendszert. Gottfried Péter integrációs államtitkár szerint azonban hazánknak korántsem olyan fontos az ügy, mint a kisebbségvédelem beillesztése az alkotmányba. A lakosságszámon a lapuló, nagy tagállamok által támogatott szavazási rendszer elvetését varsói értékelés szerint már legalább tizenegy ország fontolgatja, köztük Magyarország is – jelentette a Polish News Bulletin. „Mi azonban nem akarjuk félrevezetni lengyel barátainkat az zal, hogy a végsőkig való kitartást ígérnénk ebben az ügyben” – nyilatkozta lapunknak Gottfried Péter. Az integrációs államtitkár szerint Magyarország számára a 2000es nizzai csúcson elfogadott szavazási rendszer kedvezőbb, mint az EUalkotmány tervezet ét kidolgozó konvent által javasolt kettős többség elve, amely részben a lakosságszámon alapul, „és ezt lengyel barátaink is tudják” – tette hozzá. „De számunkra sokkal fontosabb az, hogy a kisebbségek védelmének ügye megjelenjen az alkotmányban.” Gottfr ied szerint a két kérdés nem cserealap a két ország számára, hiszen önmagukban is fontos ügyekről, elvi kérdésekről van szó. Egyes elemzők szerint azonban logikus lépés lenne, ha Varsó és Budapest kölcsönösen támogatná egymás „vesszőparipáit”, hiszen így m indketten nyernének egy újabb szövetségest. Mint ismert, Lengyelországon kívül csupán Spanyolország állt ki az alkotmányt véglegesítő kormányközi konferencia (IGC) eddigi miniszteri fordulóin amellett, hogy ne a kettős többség, hanem a szavazási súlyok niz zai rendszere maradjon érvényben. (Ez a két állam is nyer ugyan a kisebb tagállamokhoz képest az új rendszerrel, de a nagyokhoz képest veszít, s Varsó főként Berlinhez méri döntéshozatali erejét.) Budapest sem bővelkedik szövetségesben a számára legfontosa bb ügyben: csupán Ausztria és Finnország támogatta kifejezetten is a kisebbségvédelem beemelését az alkotmányba, míg Szlovákia és Lettország írásban is kifogásolta azt. Gottfried szerint azonban akkor sem szabad „kártyajátékként” felfogni ezt a kérdést, ha az EU részben valóban az alkalmi koalíciókötésekről is szól, „mert lehet, hogy nyernénk ugyan egy szövetségest, de más területeken lehet, hogy többet veszítenénk”. Szerinte a kisebbségvédelem terén mindenképpen előrelépés történt az elmúlt időben, hisze n ma már „akárhová megyek Európában, mindenütt tudják, hogy ez egy olyan kérdés, amire reagálni kell, míg néhány hónapja még azért küzdöttünk, hogy egyáltalán napirendre kerüljön a téma”. Magyarországnak erős érvei vannak álláspontja mellett – véli az ál lamtitkár – , mint például az, hogy az EU egyik alapértékéről van szó, amely már a mostani bővítést meghatározó koppenhágai felvételi kritériumok között is szerepel. Tájékoztatása szerint hazánk az IGC valamennyi résztvevője körében konzultációkat folytat e z ügyben. Más forrásból lapunk úgy értesült, hogy Budapest egyes európai bizottsági tagok, például Günter Verheugen bővítési biztos megnyerésére is kísérletet tett a magyar álláspont támogatására. vissz a
