Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-05
6 Azóta sokat javult a helyzet. A kérdésére tehát konkrétan azt válaszolhatom, hogy a m i vitánkban is minden mindennel összefügg, tehát egyetlen kérdést sem szakíthatunk ki a teljes problémakörből. A legfontosabb cél pedig a további hatékony árvízvédelem. - Ha mindkét ország uniós tag lesz, közelebb kerülhetnek a megegyezéshez? Elképzelhető nek tartjae harmadik, békéltető fél bevonását a tárgyalásokba? – Már 1992ben és egy évvel később is próbálkoztunk ilyesfajta megoldással. Akkor az illetékes uniós szakbizottság a hágai Nemzetközi Bírósághoz utalt bennünket. A folytatást jól ismerjük. Eg yébként mi sosem zárkóztunk el attól, hogy a harmadik fél szakembereivel tárgyaljunk. Meghívtuk hazánkba a természetvédelmi világalap (WWF) vezetőit, akik szlovákiai látogatásuk után abbahagyták az erőmű elleni támadásaikat. Elkészültünk a dunai ágvizek ví zrendszere optimalizálásával foglalkozó tudományos munkával. Harminchét szlovákiai tudós vizsgálódásait és javaslatait foglaltuk össze. Ezt a publikációt is bemutatjuk leendő magyar kollégámnak. Egyébként az Európai Unió szeretne partnere lenni a Duna Bizo ttságnak, hogy ezáltal is javuljanak a dunai hajózás feltételei. Bősi vitáink kapcsán csak ez érdekli őket, a többi probléma nem nagyon. - Elképzelhetőnek tartjae, hogy a bősi ügy visszakerül Hágába? Semmiképpen. Az ítélet tárgyalásokra kötelezett bennü nket. Hágában mi legfeljebb azt mondhatnánk, hogy a magyar fél elzárkózik az érdemi párbeszédtől. Ez pedig senkinek sem lehet érdeke. - Akkor hát miben látja az elmozdulás lehetőségét?/p> – Csakis abban, hogy a magyar környezetvédelmi minisztérium hatha tós hozzájárulásával végre a tudományosan bizonyított tényekről és egyéb adatokról fogunk tárgyalni. S végre eltűnnek a politikai fékek és más, nem szakmai megfontolások, amelyek a közelmúltban gyakran befolyásolták a budapesti küldöttség magatartását. vissza Pozsony, 2003. november Balkáni EUcsatlakozás 2009ben? NSZ • 2003. november 5. • Szerző: G. G. A. Bulgária és Románia valószínűleg nem csatlakozhat 2007ben az EUhoz, erre legkorábban a 2009es európai választások ut án van esély. Addigra azonban Horvátország is felzárkózhat hozzájuk az integrációs folyamatban – így vélekedik Doris Pack, az Európai Parlament Balkánraportőre, aki tegnap az Országgyűlés külügyi bizottságában beszélt a térségben 1989 óta szerzett tapaszt alatairól. A német kereszténydemokrata politikusnő elsőként Albániáról beszélt, amely szerinte a fejlődés „premodern” szakaszában tart – a demokratikus normákat semmibe vevő, korrupt politikusok, klánok vezetik. – Ha Koszovó nem válik függetlenné, akkor rákos sejtet fog képezni Szerbiában – állította Doris Pack a nemzetközi ellenőrzés alatt álló szerbiai tartományra térve. Kijelentette: Ibrahim Rugova koszovói elnök „jó ember, de semmit sem tud a politikáról”. Az albánok egy apartheidrendszer áldozatai v oltak, most viszont egyszerűen szerepet cseréltek az elnyomók és az elnyomottak. A másik autonóm szerbiai tartományról, a Vajdaságról szólva hangsúlyozta, hogy erősíteni kellene a decentralizációs törekvéseket. – A Vajdaság modellértékű európai régióvá vá lhat, hasonlóan a Saarvidék – Lotaringia – Luxemburg régióhoz, amely három országot (Németország, Franciaország, Luxemburg) köt össze – mondta a Saarvidéki képviselő.
