Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-28
8 Michel: A végsőkig ellenzem a kereszténységre való utalást Népszabadság • 2003. november 28. • S zerző: Szőcs László Az állam pártatlanságának elvét szem előtt tartva a végsőkig ellenzem majd az Európa keresztény örökségére tett utalást a leendő európai uniós alkotmányban – nyilatkozta tegnap lapunknak Louis Michel, a belga kormány második embere, kü lügyminiszter. Az 56 éves, vallon liberális politikus budapesti látogatásának az új, Kapás utcai belga nagykövetség megnyitása adott aktualitást. Az EUalkotmányterv magyar javaslatáról. A kisebbségek jogairól tett eredeti javaslattal azért nem értettünk egyet, mert szerintünk ez az Európa Tanács illetékességi körébe tartozna. A jelenlegi, az olasz elnökség részéről javasolt szövegváltozat, amely a kisebbségekhez tartozó egyének jogait garantálja, már számunkra is elfogadható. A keresztény örökség megeml ítéséről az EUalkotmányban. Liberális politikusként ezt a végsőkig ellenezni fogom. Mi az állam pártatlanságát valljuk, márpedig ez a vallásfelekezetek egyenlőségénél kezdődik. Teljes mértékben a vallásszabadság híve vagyok, ideértve a kereszténységét vag y akár az iszlámét is. De hogyan is lehetne utalni a kereszténységre a leendő alaptörvényben – s egyébként kihagyni Európa más fontos alakítóit – , mikor az alaptörvény értelme éppen az, hogy a valóban közös értékek rögzítése mellett túllép minden partikula rizmuson? Az Európai Unió alkotmánytervének belga javaslatairól. Az olasz elnökség által javasolt alkotmánytervezetet összességében kielégítőnek találjuk. Két elemmel nem értünk egyet. Az egyik, hogy a szövegvariáns megnehezíti az ún. megerősített együttm űködés kiépítését. Nem értünk egyet azokkal, akik e téren visszalépnek az Európai Konventben kialakult kompromisszumhoz képest. Szerintünk a huszonötök Európájában a megerősített együttműködés elengedhetetlenül szükséges az integráció elmélyítéséhez, a hat ékonysághoz. Úgy véljük: a tagországok egyharmada már sok is az egyes területeken maguktól előrelépő „élcsapatok” kialakításához. A másik elem: nem értünk egyet azokkal, akik megkérdőjelezik a minősített többség kiterjesztését. Ezt mi szükségesnek tartjuk például az adó, illetve a szociális politikában is. Az Európai Bizottságot illetően a biztosok számának redukálását pártoljuk. Támogatjuk a közösségiség kiterjesztését a kormányközi elemek rovására, ami egyébként a legjobb védelem a kis országok számára. vissza A Duna TV – a politika oltárán Népszabadság • 2003. november 28. Szerző: Máthé Éva, marosvásárhelyi újságíró Végtelenül sajnálom, hogy Tibori Szabó Zoltán október 31én megjelent Lesze erdélyi magyar televízió? című írását csak akkor kezdtem keresni az interneten (hiszen Marosvásárhelyen a papírNépszabadság anyagi és terjesztési okok miatt nem áll rendelkezésemre), amikor Pekár István, a Duna TV elnöke nagy későre (bizonyára hamarább nem kérdezték) válaszolt a Tiboriírásban felvetett gondolatokra. Szerintem már akkor meg kellett volna valakinek védenie innen, a határon túlról a Duna Televíziót. Tudtommal ezt senki nem tette meg. Kár! Másrészt annak is megvan az előnye, hogy késve olvastam el a Tiboricikket. Mert mos t már nem kell találgatnom a heves, Duna TVellenes támadás közvetlen okát: bejelentették, hogy magyar kormánytámogatással esetleg grandiózus, egész nap műsort szóró erdélyi magyar televízió jöhet létre a közeljövőben. Szóval a kedves erdélyi tévénézők szí vében, agyában előre helyet kell teremteni ennek a gondolatnak, a majdani műsornak. Viszont jó lenne, ha nem azzal kezdődne az erdélyi magyar tévéteremtés, hogy belerúgnak mindazokba, akik esetleg ennek a „fényes jövőnek” az útjában állhatnak, akiknek az é rdekei ellentétesek az „új tévés vonallal”.
