Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-27
12 gondokat okozhatna az EUcsatlakozás során. Az elvárásoknak okvetlenül megfelelni kívánó politika nehéz helyzetbe hozta a kormányt a státustörvény módosítása körüli vitákban is. A kabinet korábbi önkéntes kötelezettségvállalása, mely szerint a státustörvé nyt csak a szomszédos országok egyetértésével korrigálja, a tavalyi uniós országjelentésben már mint követelmény fogalmazódott meg. Ezt a helyzetet kihasználva Dzurinda szlovák miniszterelnök tavaly novemberben kioktatta „európaiságból" Medgyessy Pétert. R ománia felé pedig olyan kétséges gesztusokat tett a magyar kormányfő - mint például az Erdély elcsatolására emlékeztető román nemzeti ünnepnek Nastase miniszterelnökkel való közös megünneplése tavaly decemberben , aminek semmiféle viszonzása nem volt romá n részről. Sőt a legutóbbi, szeptemberi bukaresti magyarromán kormányfői találkozó is roppant feszült légkörben zajlott le. A túlzott alkalmazkodás euroatlanti politikájában is nehéz helyzetbe hozta a kormányt. Az Egyesült Államok és néhány európai orszá g kapcsolatának látványos megromlása az iraki háború kapcsán válaszút elé állította a keleteurópai államokat, amelyek közül Lengyelország egyértelműen Amerikát választotta, míg Magyarország megpróbál minden fél elvárásainak megfelelni. Medgyessy idén janu árban aláírta az amerikai politikát támogató „nyolcak levelét", amelyet az EU egyes tagjai, főleg Franciaország és Németország úgy ítéltek meg, mint ami felrúgja a szolidaritást az unión belül. Tény, hogy az aláírás lehetőségének felajánlásakor Magyarorszá g csapdahelyzetbe került, amint azt Medgyessy Péter februárban egy francia lapnak adott interjújában el is ismerte. Valamennyi parlamenti párt egyetért abban, hogy Magyarországnak „ki kell bekkelnie" azt az időt, amíg az EU egyes országai és az USA között normalizálódik a még mindig feszült viszony. Ezt a magatartást persze hosszú távon nem lehet fenntartani, különösen, hogy további feszültségkeltő lépések várhatóak európai és amerikai részről egyaránt. Az EU például közel áll ahhoz, hogy egy úgynevezett ka tonai tervezőkapacitást hozzon létre, amely Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint „nagyon komoly válságot idézhet elő az egész transzatlanti kapcsolatrendszerben". Ez nyilvánvalóan nem érdeke az újonnan csatlakozó országok nak, amelyek gazdaságilag az EUba integrálódnak, ám biztonságukat az eddigi tapasztalatok szerint az Egyesült Államok tudja garantálni, hiszen valamennyi 1990 utáni délkeleteurópai válság kezelésében az amerikaiak politikai és katonai fellépésére volt sz ükség. Ennek fényében nem érthető, hogy a magyar külpolitikai vezetés miért bagatellizálja a „nyolcak levele" által nyílttá tett konfliktust, miért állítja, hogy ez nem hagyott nyomot Magyarországnak Amerikához, illetve Franciaországhoz és Németországhoz fűződő k apcsolataiban. Nem erről tanúskodik például Gernot Erlernek, a vezető német kormánypárt, az SPD külpolitikai ügyekben illetékes frakcióvezetőhelyettesének kérdése, amit Kovács Lászlóhoz intézett a magyar külügyminiszter november közepi berlini látogatásak or. Az, hogy Magyarország aláírta a „nyolcak levelét", azt mutatjae, hogy eltér a felfogásunk a hosszú távú biztonságpolitikai kérdésekben - tudakolta Gernot Erler. Az SPD vezető külpolitikusa úgy vélte, a levélhez csatlakozó keleteurópai országokban még az USA klasszikus védelmi szerepéről alkotott kép él, holott meg kellene találni az új, közös európai védelmi rendszer alapjait. A magyar külügyminiszter elmondta: Magyarország nem szeretné, ha választania kellene az USA és Európa között, s úgy vélte, har monizálni kell az EU és az USA biztonságpolitikai elképzeléseit, ám „nem állunk nagyon jól" ebben a kérdésben, pedig ha nem sikerül megoldani, akkor megosztott lesz Európa. Végül Kovács - magáévá téve Schröder kancellárnak már a háború előtt hangoztatott n ézeteit - kijelentette: az iraki háború tanulsága, „hogy az unilateralizmus, vagyis amikor egy ország dönt, nem jó". Megszépítő messzeség Több Európa nem jelent kevesebb Amerikát - ismételgette unalomig tavalyi washingtoni látogatásán Medgyessy Péter mi niszterelnök (akinek idén őszre tervezett újabb vizitjét George W. Bush amerikai elnök elfoglaltságára hivatkozva elhalasztották) a magyar kormány krédóját a transzatlanti kapcsolatokról az Európai Unióba való belépés után. Az élet azonban úgy hozta, hogy az EUtagság közeledtével mintha kevesebb figyelmet fordítana a magyar külpolitika az amerikai kapcsolatokra - jegyezte meg a HVG kérdésére Simonyi András washingtoni nagykövet. Az Irak ügyében aláírt „nyolcak levele" annak idején igen kedvező visszhangot keltett amerikai kormánykörökben, a politikai szólamok mögött a gyakorlat ugyanakkor nem mindig jutalmazza a háború
