Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-20
5 Az idén október végéig mintegy negyvenezer külföldi számára adtak ki tartózkodási vízumot, vagyis az igénylők száma a tavalyi esztendő hasonló időszakához képest megkétszereződött – tájékoztatta lapunkat Végh Zsuzsanna, a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának főigazgatója. A kilencven napnál hosszabb ideig érvényes, de legfeljebb egyéves tartózkodásra jogosító engedélyt több mint húszezren munkavállalás céljából kérték, emellett mintegy hatezer diák kapott ilyen ví zumot. Végh Zsuzsanna elmondta: becsléseik szerint csaknem négyezren látogatóként, 1500an családegyesítés okán, körülbelül ezren pedig munkavállalási engedélyhez nem kötött jövedelemszerző tevékenység folytatása érdekében lehetnek Magyarországon. A legfe ljebb két évre szóló tartózkodási engedély iránti kérelmek számában egyelőre nincs jelentős növekedés: a tavalyi körülbelül harmincezerrel szemben az idén 32 ezret adtak ki. Végh Zsuzsanna ugyanakkor hangsúlyozta: az ebben az évben kibocsátott tartózkodási vízumok lejártával viszont néhány hónap alatt ugrásszerűen, akár másfélszeresére is növekedhet a tartózkodási engedélyt kérők száma. A vízum ugyanis a magyarországi tartózkodás „előszobája”: a külföldi először csak rövidebb idejű beutazásra kaphat engedél yt, s ha a feltételek fennállnak – például rendelkezik megfelelő jövedelemmel és lakással – , hosszabb távon is maradhat. A főigazgató szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy aki munkavállalóként érkezik, az általában igyekszik tartósan berendezkedni Mag yarországon, ennek alapján is valószínűsíthető a tartózkodási engedélyt kérők számának gyors növekedése. A korlátlan idejű tartózkodásra jogosító letelepedési engedélyek iránti igény már az idén is igen jelentősen, több mint ötven százalékkal emelkedett: tavaly tíz hónap alatt nem egészen 4200, ebben az esztendőben pedig már 6400 kérelmet regisztráltak. Mérsékeltebb ütemben, de nő az érdeklődés a magyar állampolgárság iránt is, hiszen a tavalyi év első tíz hónapjában 3500, míg az idei esztendő hasonló idős zakában több mint 4100 kérelmet nyújtottak be. Végh Zsuzsanna kérdésünkre elmondta: számítottak rá, hogy az ország iránt az uniós csatlakozás közeledtével egyre nagyobb lesz az érdeklődés, a tartózkodási vízum iránti igény jelentős növekedése azonban a sz akembereket is meglepte. A főigazgató úgy véli, hogy jövő májustól még több külföldi érkezésére kell felkészülni. Eddig a kérelmezők többsége a határon túli magyarok közül került ki, várható, hogy ez 2004től kissé megváltozik: különösen azok számára lehet vonzó Magyarország, akiknek van szakképzettségük, de hazájukban tartósan nem jutnak munkához. Valószínűsíthető, hogy a környező országokban élő magyarok körében sem csökken az érdeklődés. Jelenleg mintegy 130140 ezer külföldi állampolgár él legálisan Mag yarországon, vagyis arányuk a népesség másfél százalékát sem éri el, miközben számos nyugateurópai országban már minden ötödik ember külföldi. Számuk növekedésére más okból is készülni kell: az uniós tagság elnyerésével hazánk vonzó célországa lesz a men ekülteknek. Végh Zsuzsanna emellett utalt arra, hogy a dublini egyezmény szerint a menekülteket annak a tagállamnak kell fogadnia, ahol először léptek a közösség területére. Bár az idén hatvan százalékkal kevesebb menekülőt regisztráltak, számuk a csatlako zás után valószínűleg akkor is nő, ha a tendencia változatlan marad, mert bizonyosan vannak olyanok, akik Magyarországon át jutottak illegálisan NyugatEurópába. Ha ezt sikerül az érintett államoknak bebizonyítaniuk, akkor 2004től rövid úton visszatolonco lják őket, és ügyükben a magyar hatóságoknak kell eljárni. vissza Schröder óvatosságot tanácsol - Medgyessy mégis kitart a kisebbségi jogok EUalkotmányos védelme mellett Népszabadság • 2003. november 20. • Szerző: D. A. Ném etországnak nincs fenntartása azon magyar javaslattal szemben, hogy az Európai Unió tervezett alkotmányába kerüljön bele a kisebbségek fokozott védelme. Gerhard Schröder kancellár azonban azt tanácsolta tegnapi, alig ötórás budapesti munkalátogatása során Medgyessy Péter miniszterelnöknek – látva bizonyos országok ellenkezését, érzékenységét – , hogy a magyar diplomácia ne állítsa e kérdést a vita el őterébe. – Ez természetesen a magyar kormány szuverén döntése, de az a benyomásom, hogy az európai alapjogok chartájában megfogalmazott kisebbségvédelmi passzusokat jelenlegi formájukban a többség
