Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-19
5 Mint azt Kovács a találkozón is kifejtette: már most négyöt olyan ország van, amely kezdeményezően lép fe l az ügy érdekében, ezért ránk itt nincs szükség. Ugyanakkor - mint azt a pártelnök lapunknak nyilatkozva kifejtette - a magyar kormány kiemelten fontosnak tartja, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak védelme bekerüljön a dokumentumba, ezt Magyar országon kívül más nem annyira forszírozza, ezért nekünk itt kell hangsúlyosabban fellépni. Ha a kormányközi konferencián többségi támogatás alakul ki, a magyar kormány is kész hozzátenni a saját voksát is ahhoz, hogy a keresztény értékekre való hivatkozás bekerüljön az Európai Unió alkotmányának preambulumába - jegyezte meg ugyanakkor. Szili Katalin is erről az álláspontról számolt be Erdő Péternek a múlt héten. A megbeszélésen a Mátyástemplom felújítása is szóba került. Ennek kapcsán Erdő Péter bíboros megjegyezte: kulturális és turisztikai szempontból egyaránt elsőrangú mûemlékről van szó. "Íme egy példa arra, hogy mit jelent kulturálisan ez a bizonyos keresztény azonosság Európában” - célzott a preambulum kiegészítésének fontosságára a bíboros. Az egyházügyi államtitkár október elején járt a Vatikánban. Mint azt Gulyás Kálmán kérdésü nkre kijelentette: a látogatása során nem hangzott el olyan kérés, hogy Magyarország támogassa a keresztény értékekre való hivatkozás bekerülését. Magánbeszélgetésekben ez a téma mindig felmerül, de hivatalos formában erről most nem esett szó. Az MSZPvel ellentétben a kisebbik kormánypárt határozottan ellenzi, hogy világnézeti elkötelezettség kerüljön az uniós alkotmányba. Fodor Gábor ügyvivő hangsúlyozta, nem helyes a polgárokat megosztó kérdéseket alkotmányba tenni. Ugyanis nem mindenki képvisel Európáb an keresztény nézeteket, emiatt egy ilyen kitétel sértené a morális egyenlőség elvét - magyarázta Fodor. Ha viszont a kereszténységre utaló kitétel mégis bekerülne az uniós alkotmányba, a keresztények morális felhatalmazást kaphatnának arra, hogy Európát c sak ők képviselhessék hitelesen - tette hozzá a politikus. Fodor szerint egyébként a kormány ebben az ügyben bátorság hiányában szenved, egyelőre kitérő válaszokat ad. Szászfalvi László (MDF) úgy érzi, szomorú lenne, ha kihagynák az uniós alkotmányból azt a tényt, hogy a kereszténység Európa alapja. Véleménye szerint a magyar kormány támogatni fogja, hogy ezt a kitételt rögzítsék. Az Európai Néppárt egy osztrák képviselőjének, Paul Rübignek a kezdeményezésére egyébként több országban aláírásgyûjtés folyik annak érdekében, hogy a kereszténység szellemi örökségként megjelenjen az alkotmányban. Eddig több mint 300 ezer aláírás gyûlt össze - mondta Ékes József néppárti megfigyelő. Heteken belül megkezdődik Magyarországon is az aláírásgyûjtés, amelyet az MDF sz ervez. Kolláth György alkotmányjogász szerint megalapozatlan, hogy a kereszténység szerepeljen az európai örökség alapjaként. Az európai kultúra a görög, a római és a zsidókeresztény kultúrán alapul, ebből csak a kereszténységet kivenni, csúsztatás - mag yarázta. Az alkotmány ráadásul éppen az állam és az egyház szétválasztásának elvét hirdeti, emiatt nem lenne célszerû a politikusoknak vagy a kormánynak támogatni, hogy a kereszténység, illetve Isten neve bekerüljön az uniós alkotmányba, mert ez ellentétes lenne az alkotmányunk elvével - tette hozzá Kolláth. vissza Preambuli Magyar hírlap 2003. november 19. Óh, egek, bárcsak az volna Európa legnagyobb problémája, hogy legyen vagy ne legyen utalás az Európai Unió alkotm ányának bevezetőjében az európai kultúra keresztény gyökereire. A lobbizás mellette és ellene, a vita, az aláírásgyûjtés, a bármilyen érvek és ellenérvek özöne - ha van rá időnk és energiánk - természetes, nem lehet kifogásunk ellene, de az már visszatetsz ő, ha a pártok szítják az ideológiai tüzet egyéb politikai pecsenyéik sütögetéséhez. Az Európai Néppárt - benne a fideszesekkel - javasolta anno; most az MDF kíván csatlakozni az európai aláírásgyûjtési akcióhoz, nyilván jól jön neki a harsány utcai polit izálás helyett egy kis decens aláírásgyûjtés, méghozzá ilyen nemes tradíció fölkarolása érdekében. Az SZDSZnek a határozott ellenzés áll jobban - ha már a gyûlöletbeszéd törvényi szankcionálásában olyan bizonytalan. Joga van hozzá, álláspontja ugyancsak értékes európai hagyományra épül, bár Fodor Gábor érve, hogy az ősrégi tradícióra való utalás "világnézeti elkötelezettséget” jelentene ma, meglehetősen túlzó. Mi ezúttal - a Fodor által bátorság hiányában szenvedőnek titulált - MSZP álláspontját tartjuk legrokonszenvesebbnek, melynek lényege az, hogy külpolitikánk elsősorban a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak védelmét garantáló passzust szeretné az alkotmányban látni, s mindenkit támogat, aki ebben segít bennünket. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a kormány számára a keresztény gyökerekre való
