Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-17
8 kell ellenőrizniük, mégpedig egyetlen megállítással. Ma még nem ez a helyzet: például a magyar határokon kilépőket megállítja a határőr és a vámos, majd a hasonló ellenőrzéseket a szomszédos országok hatóságai is elvégzik. Jövő májustól egyébként annyival mindenképpen egyszerűbbé válik a helyzet, hogy az osztrák, a szlovák és a szlovén határról a vámosok levonulnak. A magyar hat árőrség a tagjelöltek polgárait már idén áprilistól egyszerűsített eljárásban ellenőrzi, s a szomszédos országokkal tárgyalásokat kezdeményezett az utasforgalom további gyorsítása érdekében – mondta kérdésünkre Orodán Sándor határőrségi szóvivő. A készülő uniós ajánlással összhangban olyan rendszer kialakítását szorgalmazzák, amely lehetővé teszi, hogy az utazókat mindössze egyetlen alkalommal állítsák meg. Elképzelhető, hogy egy ponton, a szomszédos országokkal közösen végzik majd az ellenőrzést, de lehets éges megoldás az is, ha mindenki csak a belépőket vizsgálja meg – közölte a szóvivő. Amíg azonban Magyarország és a két másik szomszédos tagjelölt nem válik a közös határellenőrzési rendszer részévé, vagyis nem csatlakoznak a schengeni szerződéshez, egymá s között is fenn kell tartaniuk a határellenőrzést. Így Orodán szerint legkorábban 2007től lesz lehetőség arra, hogy a magyar állampolgárok bárhol átsétálhassanak például Szlovéniába vagy Szlovákiába. vissza Több pénz a hatá ron túli fiataloknak Népszava 2003. november 17. A Magyar Ifjúsági Konferencia hozzájárult a magyarországi és a határon túli magyar fiatalok együttműködésének elmélyítéséhez - jelentette ki Gyurcsány Ferenc a konferencia hétvégi lendvai ülésén. A sportmin iszter elmondta: a kormány készen áll arra, hogy szabályozott keretek között működjön együtt határon túl élő magyar fiatalok életét befolyásoló kormányzati döntések előkészítésében és végrehajtásában. A miniszter beszélt arról is, hogy 2003ban 58 millió f orintra pályázhattak a szervezetek, jövőre pedig már 65 millió forintot fordítanak erre a célra. vissza Újabb elnökválasztás Szerbiában Magyar Hírlap 2003. november 17. Szerző: J. Garai Béla Immár harmadszor is érvényte len lett a szerbiai elnökválasztás, mivel vasárnap a szavazóknak csak 38,2 százaléka adta le voksát. A kormánykoalícióra hideg zuhanyként hatott, hogy a szerb radikális Tomislav Nikolic általános meglepetésre megelőzte a demokratikus tömb jelöltjét, Dragol jub Micunovicot. Szerbiának továbbra sincs elnöke, miután harmadszorra sem mentek el elegen ahhoz, hogy érvényes legyen a szavazás. A köztársasági választási bizottságban huszonegy órakor ismertetett nem végleges adatok szerint a hat és fél milliós válasz tóból csak 2,5 milliónyian mentek el szavazni, hétszázezerrel kevesebben, mint amennyire az eredményességhez szükség lett volna. A Vajdaság kivételével mindenütt vagy tíz százalékkal alacsonyabb volt a részvétel, mint a legutóbbi sikertelen választáson. A távolmaradásnak csak részben az érdektelenség az oka, ugyanis a két legerősebb ellenzéki párt, Vojislav Kostunica Szerbiai Demokrata Pártja (DSS) és a G17 Plus nevű szakértői párt bojkottálta a tegnapi voksolást, és eltanácsolta híveit a részvételtől. A k ormány kudarcát fokozza, hogy Tomislav Nikolic, a Szerb Radikális Párt (SRS) jelöltje, a hágai börtönben levő Vojislav Seselj helyettese minden jóslatot megcáfolva az első helyen végzett, és súlyos vereséget mért a kormánykoalíció jelöltjére, Dragoljub Mic unovicra. A szavazatok felének összeszámlálásakor szélsőséges Nikolicnak 46,5 százaléka volt, míg Micunovic profeszornak, a demokratikus tömb képviselőjének 35 százalékkal kellett beérnie. A harmadik helyen 9,5 százalékkal Velimir Ilic cacaki polgármester (NS) állt, megelőzve Marijan Risticevicet (NSS - 2,9 százalék), Dragan S. Tomicot (SNS - 2) és Dragoslav Avlijast (Otadzbina - 0,8). A kialakult helyzet alkotmányos válsággal fenyeget. Egyelőre még azt sem tudni, hogy mikorra várható az elnökválasztás me gismétlése, mivel a parlamentet a múlt héten feloszlatták, az alkotmányjogászok pedig nem tudnak egyetérteni abban, hogy az előállt helyzetben kinek kell kiírnia az új választásokat. Az elnököt ugyanis az alkotmányos rendben a parlament elnöke helyettesíte né, de a képviselőtestület feloszlatása miatt jelenleg ezt a pozíciót sem tölti be senki. vissza
