Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-17
5 A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) legfontosabb teendői az alkotmánymódosítás után a jogérvényesítés, az intézményépítés és a közösség számára szükséges új jogok megszerzése – mondotta a szövetség hét végi tanácskozás után Markó Béla elnök. Ezen Kolozsvárott az RMDSZ vezetői, parlamenti tagjai, és önkormányzati tisztségviselői vettek részt. Markó emlékeztetett: a népszavazás on a romániai magyarok 58 százaléka vett részt, és az urnáknál megjelent magyarok 95 százaléka igennel szavazott. Ez szerinte azt bizonyítja, hogy a romániai magyarság egyetért az RMDSZ politikájával. Hozzátette: a vitáknak helye van az RMDSZben, de azoka t a szövetségen belül kell lefolytatni. Következésképpen mindazok, akik az RMDSZszel szemben politikai alternatívát akarnak létrehozni, a szövetség politikáját kívánják tönkretenni. A politikus fontos előrelépésnek minősítette az anyanyelvhasználattal, a felekezeti oktatással és a magántulajdon szavatolásával kapcsolatos jogokat. Leszögezte: az eddig csak törvényekkel védett jogokat a román választók többsége elfogadta, s beemelte az ország alkotmányába. Az RMDSZszel szemben álló nemzeti tanácsok megjelenésére utalva Markó kijelentette: a politikai eszközrendszerben nincs szükség alternatívára. Az a tény ugyanis, hogy a szövetségnek 8 százalékos parlamenti jelenléttel sikerült kéthar mados többséget igénylő változtatásokat elfogadtatnia, s azokat a román társadalom több mint fele népszavazáson szentesítette, az RMDSZ befolyását bizonyítja. Varga Attila parlamenti képviselő szerint az autonómia „nem lehet egyik vagy másik RMDSZen belü li vagy azon kívüli platform, mozgalom politikai monopóliuma”, s az nem is kizárólag az RMDSZ programjának a kérdése, hanem „olyan összmagyar társadalmi probléma, amelyben a civil szervezetek, a szakmai testületek és a vállalkozói réteg is részt kell hogy vegyen, feladatot, illetve felelősséget kell hogy vállaljon”. Kifejtette: az autonómia megvalósításának útján csak folyamatos párbeszéddel lehet előrehaladni, nem pedig ugrásszerű lépésekkel. A lassú építkezés pedig jobban szolgálja az autonómiát, mint „a steril koncepciók gyártása”. vissza Magyarként könnyebb boldogulni - Kárpátalján az anyanyelvi oktatás fejlesztésében látják a megtartóerőt Népszabadság • 2003. november 17. • Szerző: Gergely G. András A túlélési stratégia részének tekintik a kárpátaljai magyarok az anyaországgal fenntartott kapcsolatokat. A magyar identitás megtartása a boldogulás fontos eszközévé vált – mondta lapunknak Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola elnöke. Hozzátette: sokan áttele pültek ugyan, de miután Ukrajna lélekszáma is csökkenőben van, így a magyar etnikum aránya nem változott drasztikusan. A főiskolai oktatók tanulmányából kiderül: a Szovjetunió felbomlása utáni új politikai környezetben többen merték vállalni magyarságuka t. Ezt a folyamatot tovább erősítette a státustörvény elfogadása. Bár a jól képzett magyarok jelentős része áttelepült a határ másik oldalára a rendszerváltáskor, az ő példájuk is megmutatta az Ukrajnában maradóknak: érdemes fenntartani a magyar kötődéseke t, magyar iskolába íratni a gyerekeket. A kárpátaljai magyarság lélekszáma az utóbbi tíz évben 3,6 százalékkal csökkent. A fő ok a népesség természetes fogyása, s csak második ok az elvándorlás. A legtöbben az anyaországba települtek át; NyugatEurópát – a Kárpátmedence több más országának lakóival ellentétben – kevesen célozták meg. A migráció nagy része röviddel 1989 után lezajlott. A harmadik fő tényező, az asszimiláció kevéssé érinti a kárpátaljaiakat, hisz a térség olyan gyakran cserélt gazdát (a XX. században az Osztrák – Magyar Monarchia, Csehszlovákia, Magyarország, a Szovjetunió, majd Ukrajna ellenőrizte), hogy „nem volt érdemes” ezekre a rövid időszakokra az aktuális többségi nemzetbe beilleszkedni – érvel Orosz Ildikó. Véleménye szerint Magyarors zág alapvető érdeke a kárpátaljai magyarok oktatási és gazdasági támogatása. Képzettség nélkül a magyarok nem tudnak szülőföldjükön boldogulni. Ugyanakkor tény, hogy éppen a
