Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-15
15 kö zépvállalkozásokat az Európai Uniós közös piac működésével, valamint, hogy olyan információkkal segítse őket, melyeknek hasznát veszik a csatlakozással járó felkészülésben. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fontos feladatának tekinti a határon túli magyarság uniós felkészülését, és ehhez szakmai támogatást kíván nyújtani oly módon, hogy negyven városban szervez szakmaspecifikus felkészítő programot - mondta Réthy Imre, a szaktárca közigazgatási államtitkára. Hozzátette: a GKM az országos méretű, 150 kistérségre kiterjedő program keretében 2003ban nyolc felkészítő rendezvényt tartott a határon túli , magyar ajkú vállalkozóknak, többek között Kassán, Losoncon, Lendván, Beregszászon, és Ungváron. Kerekes Gábor, az RMDSZ gazdasági alelnöke elmondta, ho gy az RMDSZ több szakértője is részt vesz a felkészítő rendezvényeken, hogy tapasztalatokat szerezzenek a programok helyi szervezésében. Jelezte, Erdélyen kívül távolabbi román területeken is megszervezik a felkészítő rendezvényeket, köztük Bukarestben is. Az átfogó felkészítés november 21én kezdődik Kolozsvárott. Ekkor három - kereskedelem, falusi turizmus és építőipar - szekcióban tartanak bemutató képzést, és szakmaspecifikus előadásokra és konzultációkra is sor kerül. vissza Egy nyelven beszélünk…?! Népszava 2003. november 15. Riporter: Verő László E párhuzamos interjú célja merőben más, mint hogy "egy" interjú legyen a sok közül. A műfaj célja általában az, hogy ütköztesse a média az ellenérdekelt felek álláspontját. M anapság - fájdalom - eljutottunk odáig, hogy talán az egész történelmünk során példa nélküli módon szakadt kétfelé a társadalmunk, mi több a nemzet, hiszen sikerült a határon kívüli magyarok körébe is exportálni a hazai megosztottságot. Mindezt teszik poli tikusaink, közéleti személyiségeink, oly stílusban, hogy az a legkevésbé sem jellemezhető kultúrált dialógusként. Fölvetődik sokunkban a kérdés, hogy e gyakran nemtelen sárdobálásnak, az öncélú pártpolitizáláson kívül, van e bármiféle hozadéka a választópo lgárok számára - ha úgy tetszik a nemzet - számára. Interjúnk célja ezért az, hogy megkíséreljük megtalálni azokat a pontokat, ahol átjárás található a mindannyiunk sorsát meghatározó kérdésekben. Ne várják, hogy e sorokban zaftos riposztokkal, egymásra mutogatással fognak találkozni. Azokat a gondolatokat emeljük ki beszélgetőpartnereink részéről, melyek valamely formában megoldásokkal kecsegtetnek a nemzet jelenének, jövőjének jobbítására. Meggyőződésünk, hogy léteznek efféle közös pontok. Meggyőződésün k, hogy a mindannyiunk által megbízott (nem utolsó sorban fizetett) politikusaink nem felejtették el, hogy elsődleges feladatuk: közös dolgaink előbbrevitele, és nem az egymás közötti hatalmi acsarkodás, öncélú dominanciaharc. E gondolatok jegyében keres tük föl Kovács Lászlót és Csapody Miklóst. V.L. Nem öntől kellene megkérdezni tudom, de vajon mi lehet az oka, hogy Martonyi János nem tudott időt szakítani - megkeresésem, több mint egy hónap óta - hogy vállalja ezt a párhuzamos interjút önnel? Haragban vannak? K.L. Nem vagyunk haragban. Politikai értékrendünk különböző, de személyes jellegű konfliktusunk soha nem volt. Martonyi Jánost jól felkészült diplomatának tartom, aki a számára adott körülmények között igyekezett jó külügyminiszter lenni. Hogy ez nem mindig sikerült, az nem az ő hibája. V.L. Egyre "sajátságosabb stíl" lett úrrá a politikában, a közéletben. Ön szerint ez elfogadható? K.L. Nem elfogadható, nem normális. Elég jól ismerem a világ különböző országainak politikai kultúráját. Azt kell mondanom, hogy a jelenlegi magyar politikai kultúra a fejlett demokratikus országok átlagánál jóval alacsonyabb szinten van. Ez nem jobboldal vagy baloldal kérdése. Antall József személyében például
