Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-15
13 ko rábbi befolyását. A lap idézi Dominique de Villepin külügyminisztert, aki szerint "a francia- német unió az egyetlen történelmi jelentőségû szerencsejáték, amelyben nem veszíthetünk”. A francia cikkekre a német lapok könnyedebben reagáltak: a Stern magazi n internetes kiadásában egy karikatúra Gerhard Schröder kancellárt borospohárral, Jacques Chirac francia államfőt pedig söröskorsóval a kezében ábrázolta, s arról írt, hogy Németország és Franciaország házasságról álmodik. A németfrancia közeledés felgyo rsulása persze nem új jelenség, bár a szociáldemokrata Schröder és konzervatív Chirac együttmûködése nagyon nehezen indult, s ez csak tavaly ősszel változott meg, amikor ráébredtek arra, hogy együtt kell mûködniük, ha azt akarják, hogy a kibővült EU minél kevesebbe kerüljön, hatékonyan mûködjék, és még a francianémet vezető szerep is megmaradjon. Ráadásul mindketten súlyos gazdasági válsággal küszködtek, és közösen sértették meg az eurót védő stabilitási paktumot. Ezért engedett mindkét fél az uniós agrárp olitika reformjára vonatkozó terveiből, és kötött egy mindenkit meglepő különmegállapodást a brüsszeli csúcson. Akkoriban már egyre közelebb sodorta egymáshoz Párizst és Berlint az iraki háborús készülődés is, és a két ország egyre mélyebbre ható terveket kezdett el dédelgetni a közös uniós kül- és védelmi politika továbbfejlesztéséről, főleg miután a britek, a spanyolok és az olaszok után a "hálátlan újak” felsorakoztak a háború mellett. Így a megbékélési szerződés aláírásának negyvenedik évfordulóját má r egy minden eddiginél szorosabb, helyenként államszövetség felé mutató tervvel ünnepelte év elején Berlin és Párizs. Ezentúl folyamatosan egyeztetnének kül- és védelmi politikai ügyekben, a miniszterek részt vennének egymás kabinetülésein, előtérbe helyez nék a két nyelv oktatását, és bevezetnék a kettős állampolgárságot. Még ennél is radikálisabb tervvel állt elő a francia Pascal Lamy uniós kereskedelmi biztos és a német Günter Verheugen bővítési biztos. A Frankfurter Allgemeine Zeitungban és a Libération ban egyszerre megjelenő cikkükben közös kormányzati szerveket, közös kül, biztonság- és pénzügypolitikát, valamint egy közös törvényhozó gyûlést javasoltak. A német és francia közvélemény azonban fenntartásokkal fogadta a terveket. Egy felmérésből kiderül t: az elmúlt években sokkal kevesebben tanulták egymás nyelvét, és kevesebbet tudtak egymás kultúrájáról, történelméről, mint a hetvenes években. A nyáron azonban az amerikaiakkal szemben kialakult ellenérzésekkel párhuzamosan megnőtt az egymás iránti biza lom és érdeklődés. Ma a németek 56 százaléka tartja Franciaországot a legmegbízhatóbb partnernek, míg 1996ban 64 százalékuk az Egyesült Államokra voksolt. Nem csoda tehát, hogy ismét előkerültek a tervek, és ismét az újak hálátlansága szolgáltatta az alk almat. Az EU alkotmánytervezetét, melynek megformálásában a németfrancia páros hatékonyan kivette részét, minél kisebb változtatásokkal szeretné elfogadtatni Párizs és Berlin. A lengyelek azonban harcolnak érdekeik érvényesítéséért, és Magyarországgal egy ütt többen is ragaszkodnak olyan fontos alapelvekhez, mint hogy mindenkinek legyen biztosa, vagy hogy csak több tagállam kezdhessen megerősített együttmûködésbe. Márpedig a franciák és a németek csak 24 másik tagállam támogatását élvezik egy szorosabb uni ós védelmi együttmûködés létrehozására. Így a francianémet unió tervének újabb megfuttatása lehet, hogy csak taktikai lépés részükről, mellyel engedményekre kívánják kényszeríteni a többieket, akik félnek egy új "magunió” kialakulásától, és attól, hogy m ásodrendû tagállamokká válhatnak. Erre utalhat Joschka Fischer német külügyminiszter is: az elképzelések szimpatikusak, de csak hosszú távra szólnak, és csak akkor, ha a 25ök elszalasztják a lehetőséget, hogy megállapodjanak az alkotmányról. A történelem ugyanis nem állhat meg - tette hozzá arra utalva, hogy a németek eltökéltek az integráció mélyítése mellett. vissza Micsunovicson Szerbia szeme - Súlyos alkotmányos válság fenyegeti a köztársaságot az elnökválasztás kudarca e setén Népszava 2003. november 15. Szerző: Rónay Tamás Ismételten súlyos belpolitikai válság fenyegeti Szerbiát, ha eredménytelennek bizonyul a vasárnapra kiírt elnökválasztás. A köztársaságnak ugyanis alig marad legitim intézménye, miután csütörtökön Zora n Zsivkovics kabinetje a parlament feloszlatásáról, s december végére új választások kiírásáról döntött.
