Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-13
amelyek főleg közepes és kis államokra épültek, megváltoztatták a rendszert. A huszonötö k Európájában a hat legnépesebb ország az unió lakosságának a 74, a szavazatoknak viszont csak 53 százalékával rendelkezik. A konvent olyan formulát keresett, amely méltányos garanciát ad a nagy és a kis államoknak. A nagyoknak azt, hogy figyelembe veszi a polgárok többségének az akaratát, a kicsiknek és a közepeseknek pedig azt, hogy ne lehessen olyan döntést a tagállamok többségére kényszeríteni, amely ellentétes a véleményükkel. Ez a formula a kettős többség, amelyet az Európai Bizottság 2002 novemberébe n javasolt, majd az Európai Parlament is jóváhagyott. Az alkotmány tehát kimondja: „a minősített többség úgy jön létre, hogy a tagállamok többségét és az unió népességének legalább háromötödét foglalja magába”. Európai törvényt nem lehet a kis és a közepe s tagállamok akarata ellen elfogadni – ők nagy többségben vannak a Miniszterek Tanácsában – , sem pedig egy vagy több nagy állam közreműködése nélkül, ami szükséges az össznépesség 60 százalékának biztosításához. E formula előnye: a nagy és a kis országok k ötelező koalíciójára szólít fel; egyáltalán nem ellenzi, hanem szorgalmazza a kölcsönösen elfogadható megoldásokat. A javasolt megoldás véget vet az aranyszabálynak, amely a kezdetektől fogva biztosította a szavazategyenlőséget Németország, Olaszország és Franciaország között, mivel a népesség figyelembevétele megtörte ezt az egyensúlyt. Az unió két fontos, a legnépesebbek közé számító tagállamának ez a megoldás kellemetlen: eltér a nizzai szerződés keretében letárgyalt szavazatszámlálási kulcstól. Aggodal muk – úgy tűnik – nem annyira abból a tényből fakad, hogy könnyebben lehet így döntést hozni a minősített többséggel, hanem abból, hogy megfelelő számú állam mozgósításával szembe lehet helyezkedni a bizottság javaslatával. Ezen fenntartások dacára a kettő s többség formulája a legtöbb konventtag megítélése szerint a lehető legalkalmasabbnak bizonyult arra, hogy figyelembe vegye az unió kettős legitimitását, vagyis azt: a polgárok uniója és az államok uniója. Bizonyos kevésbé népes tagállamok nyugtalanságán ak utolsó forrása az, hogy tisztségviselőik kiszorulhatnak az unió felelős pozícióiból. Ez a félelem azonban nem állja ki a próbát, ha tárgyilagosan megvizsgáljuk az unió jelenlegi helyzetét: az Európai Parlament választott elnöki tisztét ma egy ír tölti b e. Amikor pedig nemrégiben az Európai Központi Bank alelnökét kellett kijelölni, egy görögre esett a választás. A történelem azt mutatja, hogy a közepes országok jelöltjei vannak gyakran a legjobb helyzetben ahhoz, hogy az unió legnagyobb felelősséggel jár ó pozícióiba jussanak! Ha megnézzük az Európai Bizottság utolsó elnökeit, azt látjuk: kétszer népes ország jelöltje, kétszer kevésbé népes ország képviselője kapta meg a kinevezést. Az Európai Központi Bank első elnöke szintén egy kevésbé népes országból j ött. Ami az Európai Tanács jövőbeli elnökét illeti, az alkotmány előírja, hogy az Európai Tanács tagjai minősített többséggel választják őt meg. Mivel ez a választás nem bizottsági javaslatból ered, egy különleges rendelkezésből fakadóan az elnök személye mellett a tagállamok kétharmada – vagyis huszonötből tizenhét – kell hogy felsorakozzon, mégpedig úgy, hogy a népesség háromötödét is képviselje. Így a közepes és a kis államoknak hatalmukban áll, hogy blokkoljanak minden olyan kinevezést, amely ellenükre van. A legnépesebb államok nem kerülnek abba a helyzetbe, hogy jelöltjüket másokra kényszeríthessék. vissza BP0245 4 230 MTIk1078 Szlovákia - több mint hatmillió korona magyar emlékhelyekre - Csáky kod: műemlék/nemzeti ség/kormány/rádió/PRES/BELP/KULT fk: SK ld: Pozsony, 2003. november 12., szerda (MTI) - Több mint hatmillió koronát fordított az idén a szlovák kormány a szlovákiai magyar emlékhelyek felújítására. A kisebbségi kérdéseket felügyelő Csáky Pál mi niszterelnökhelyettes a szlovák közszolgálati rádió magyar nyelvű adásának, a Pátria Rádiónak nyilatkozva összegezte az idei támogatásokat. Elmondta: hivatalával még az év első felében elkészíttetett egy magyar emlékhelyprogramot, amelynek megvalósításár a az idén 6 millió 300 ezer korona kormányzati támogatást sikerült fordítani.
