Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-06
24 közös Európa nem jött létre a francia – német, a n émet – lengyel megbékélés és megannyi jelképes tett nélkül. Ideje itt is elkezdeni! vissza Lényegesen módosulhat az uniós alkotmány szövege Magyarország erős, az egyenlőség és a szolidaritás elvén alapuló, hatékony Európai Unióhoz kíván csatlakozni jövőre, és ennek alapfeltétele, hogy a szervezetnek jó minőségű alkotmánya legyen - mondta Medgyessy Péter miniszterelnök a szombaton Rómában megnyílt kormányközi konferencián. A várhatóan legalább decemberig tartó konferencia cé lja, hogy véglegesítse az EU alkotmányának szövegét. Nem az olaszokon múlik, ha végül decemberre a tagállamoknak mégis sikerül megegyezniük az új alkotmányról. Már a nagy felhajtás közepette szombaton megnyitott kormányközi konferencia helyszínének k iválasztása sem volt igazán tökéletes. A római EUR központ neve ugyanis még véletlenül sem Európára utal. Az Esposizione Universale di Roma ugyanis a fasiszta állam dicsőségét hirdetendő épült az 1942es, végül a világháború kirobbanása miatt elmaradt vilá gkiállításra. Igaz, hogy a központot eleve úgy tervezték, hogy könnyen elzárható legyen a nem kívánatos, tiltakozó tömegek elől, így vonzó lehetett a szervezők számára. Az EU alkotmánya viszont éppen mindannak az ellentéte kíván lenni, melyet ezek az épüle tek képviselnek. Az alkotmány másik alapelve a nyilvánosság. A kormányfői találkozó látszólag ennek jegyében indult. Délelőtt negyed 11kor egyszer csak Silvio Berlusconi hangja töltötte be a sajtóközpontot, ahol az újságírók élőben hallgathatták és nézhe tték, amint az olasz kormányfő az EU soros elnökeként megnyitja a konferenciát. Majd hirtelen elsötétült a képernyő: se kép, se hang. Igaz, hogy a kormányközi konferenciák ülései nem szoktak nyilvánosak lenni, de ezúttal nem folyt vita, a kormányfők mindös sze ismertettek egymással hazájuk álláspontját az alkotmányról, melyet később az újságíróknak is elismételtek. Tehát semmi ok nem volt a titkolózásra. Az olasz elnökség ráadásul elég amatőr módon készítette elő az ülést. Nem tett le írásos javaslatot a konferencia napirendjére. Nem csoda, hogy er ről nem is született végleges megállapodás. Arról viszont sikerült megegyezni, hogy a vita csak politikai, azaz külügyminiszteri és kormányfői szinten folyik majd, és minden ország előterjesztheti javaslatait a változtatásra. Ha új, az alkotmánytervezetben nem érintett témát vet föl valaki, akkor a megszövegezett módosító javaslatot az olasz elnökségnek kell benyújtania, a külügyminiszterek egy későbbi ülésükön megvitatják azt, és eldöntik, felkerüljöne egyáltalán a kormányközi konferencia napirendjére. A kormányközi konferencia "Így van még elég időnk arra, hogy a magyar javaslat szövegét a kormány egyeztesse a parlamenti pártokkal” - mondta a magyar külügyminiszter. Azt, hogy Budapest miért nem lobbizik aktívan azért, hogy az alkotmány szövege utaljon Európa keresztény örökségére, Kovács László azzal magyarázta, hogy ezt több más ország is sürgeti, így jó esélye van, hogy napirendre kerüljön. A nemzeti kisebbségek (vagy ahogy Medgyessy Péter miniszterelnök fogalmazott, a határon túli kisebbségek) kérdés e viszont magyar ügy, a kormánynak ezért erre kell koncentrálnia. "Az itt tapasztaltak alapján nehéz küzdelem vár ránk” - fogalmazott Kovács, aki megemlítette, hogy leginkább Szlovákia és Románia ellenezte, hogy olyan téma is napirendre kerüljön, melyet c sak egy ország javasol. Medgyessy a kormányfők délelőtti tanácskozásán azzal érvelt a magyar elképzelés mellett, hogy az EU 1993ban, amikor meghatározta, hogy a felvételre váró országoknak milyen feltételeknek kell megfelelniük ▪ A kormányközi konferencia , vagy ahogy a szakzsargon becézi, IGC (angolul) és CIG (franciául), az Európ ai Unió egy különleges intézménye. Nem meghatározott gyakorisággal hívják ugyanis össze, hanem csak olyan, az integráció alapjait érintô reformok végsô formába öntésére, mint például az egységes piac és az euró megteremtése, vagy az unió bôvítéséhez szüksé ges intézményi átalakítások. Eredményei eddig egyegy új alapszerzôdésben (maastrichti, nizzai stb.) öltöttek formát. A szombaton Rómában megkezdôdött tanácskozás annyiban különbözik az eddigiektôl, hogy alkotmányt kíván adni a szervezetnek, egy olyan alap dokumentumot, mely felváltaná az eddigi alapszerzôdéseket. A kormányközi konferencia nem egy nagyszabású ülésbôl áll. Miután a kormány- és államfôk megnyitották, szakértôi szintű egyeztetések követik egymást, melyet késôbb külügyminiszteri találkozók követ nek, és ideális esetben egy néhány hónapos, féléves folyamat végére a legtöbb ügyben kompromisszumra jutnak a tagállamok. A kormányfôk záró ülésén így már csak egykét kérdésben kell dönteni. Az alkotmányozó IGC ebben is különbözik. Itt ugyanis külügyminis zteri és kormányfôi találkozók váltogatják majd egymást, amíg rá nem kerül a pecsét az alkotmány szövegére.
