Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-06
20 Brüsszel melletti Tervurenben. A tervhez április végén Belgium és Luxemburg is csatlakozott, ám mindenki más ellenezte, attól tartva, hogy végleges szakadáshoz vezet Euró pán belül, illetve az Amerikához fűződő viszonyban. Kilenc nappal ezelőtt egy brit – német – francia csúcstalálkozón körvonalazódott, hogy Tervuren helyett uniós keretben csak egy „tervezői sejt” létesüljön, amely nem volna független a NATOtól, csupán visz onylag önállóan dolgozná ki azokat az eurohaderős terveket, amelyek a NATO eszközeit és stratégiai terveit használnák. Az ötven tisztből álló sejtet Javier Solana, az EU biztonságpolitikai főképviselője vezetné – ha egyáltalán külön egység alakulna, hiszen eurohaderős törzs már van. Védelmi miniszteri tanács nincs az Európai Unióban, de a nem hivatalos találkozón elért szóhasználati kompromisszum egy időre enyhíti a transzatlanti szakadás veszélyét. Kérdés, hogy Franciaország, Belgium és Luxemburg végleg l etesze a katonai különállás tervéről, vagy csak jobb alkalomra vár. Uniós nagytakarítás az iratokban Balázs Péter: Nem szétzilálni akarjuk a készülő európai alkotmányt, csupán egykét oldalt kicserélni benne NSZ • 2003. október 6. • Szerző: Füzes Oszkár Ha sikerül az alkotmányozás, szépen „kifestett, kitakarított, rendbe hozott” EUba kerülünk be jövő májusban. Az új uniós alapszerződés kormányközi vitája küszöbén a közös tétekről és a külön magyar érdekekről nyilatkozik Balázs Péter brüsszeli nagykövet , aki az alkotmány tervezetét elkészítő konventben is ott volt. Magyarország első uniós állandó képviselője derűlátó: ha nem is könnyen, de sikerülni fog tető alá hozni az új, hatékonyabb EU szerződéses alapját./p> – Azért vagyok derűlátó, mert a hatalma s tárgyi terjedelmű, de tömör szövegnek a kilencven százalékában mindenki egyetért. Nem lényegtelen az a tíz százalék, amelyről sok résztevő tárgyalni kíván, de joggal lehet számítani a megegyezésre. Nyilván nem könnyű érdekegyeztetés az, amelyben huszonöt kormánynak kell közös nevezőre jutnia. Nagy a tét. Ha okosan járunk el, az unió működni fog, mégpedig olajozottan. Ez alapvető közös érdek, még ha más érdekek sokféle irányba húznak is. Szintén érdekünk, hogy a kényes hatalmiintézményi egyensúly ne bille njen föl az EUban. Érvényesüljön az egyenlőség, a nyilvánvaló egyenlőtlenség közepette. Különböző méretű, eltérő anyagi erejű országok találkoznak, és mégis: az államok szuverén egyenjogúsága maradjon fenn a vezető testületekben. Ezenkívül vannak sajátos kérdések: nekünk különösen fontos a nemzeti és etnikai kisebbségek pozitív megkülönböztetésének, aktív jogainak ügye. Nagyon szeretnénk több támogatást kapni az EUtól, hogy e téren mind több közös norma szülessen, és az ettől való negatív eltérést akár sz ankcionálják is. A kisebbségek kollektív jogairól van szó? – Az államhatárok által széttagolt magyarság tömbökben él a Kárpátmedencében, területhez kötött, ott gyökerező, őshonos közösségekben. Természetes, hogy a jogaikat közösségként is gyakorolják. H a a jogi szemlélet egyéniként tudja értelmezni az emberi jogokat, az anyanyelvhasználat, mint egyéni jog is szükségképpen közösséget tételez fel. Ám az EU mindenféle etnikai alapú megkülönböztetést tilt. Miért változtatna ezen az alapelvén? – Az EU gazd asági integrációként jött világra, a gondolkodást eredetileg a piaci esélyegyenlőség határozta meg. Ebben valóban nem szabad sem pozitív, sem negatív megkülönböztetést elfogadni, mert torzítja a piacot. Ám azóta az unió tovább lépett, bel- és igazságügyi, kül- és biztonságpolitikai területre például, és látókörébe kerültek az emberi jogok. Ezek már nem a gazdasági versenyszabályok, hanem az emberi, társadalmi együttélés terepe. Igenis megköveteli, hogy a kisebbségi lét hátrányait valamiképpen kiegyenlítsék. Akár előjogokkal is, többletesélyeket adva, hogy a hátrányokat kiküszöbölhesse. A magyarság kisebbségei békések, politikai és kulturális eszközökkel szeretnének jogokat szeretni. Ez honorálandó, jó ügy, európai érdek.
