Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-01
7 volt kíváncsi. Nastase szerint ami a közigazgatási autonómiát illeti, ezt a bukaresti kormány támogatja. Ezzel szemben ellenzi a kollektív etnikai autonómiát. "Meggyőződésem, hogy az egyéni szabadságjogokat, köztük a szabad vallásgyakorlást, tiszteletben kell tartani. Ez a legjobb módja az etnikai problémák megoldásának és nem az országok atomizálása" - mondta a kormányfő. Az egyházi javak visszaadását hosszú folyamatnak nevezte, mivel ezeknek jelentős része az állam tulajdona lett, ezért számos esetben a helyi szervekkel kell tárgyalni, de a kormány kész a visszaszolgáltatások véghez vitelére. vissza BP0317 4 160 MTIb1126 A horvát elnök előadása - könyvbemutató kod: könyvkiadás/BELP/KULT fk: HR/HU ld: Budapest, 2003. szeptember 30., kedd (MTI) - Az európai egyesítés félévszázados álma akkor válik majd teljességgel valóra, amikor DélkeletEurópa minden állama ennek a folyamatnak a része lesz - mondta a horvát köztársasági elnök Mádl Ferenc magyar államfő jelenlétében kedden Budapesten, a Magyar Tud ományos Akadémián. "Ezért, hogy Európa bele ne fáradjon a bővülésbe, a tranzíciós országok pedig az átmenetbe, mi Horvátországban azt szeretnénk, ha ezek a folyamatok minél előbb befejeződnének" - tette hozzá Stjepan Mesic "Horvátország és Magyarország közös útja Európába" című előadásában, amelyet követően bemutatták Jugoszlávia nincs többé címmel megjelent kötetét. A horvát államfő az unió jövő tavaszi bővítése kapcsán kiemelte: személy szerint nem lát semmilyen akadályt, sem "schengeni" sorompóka t, hanem éppen egyfajta ösztönzést Horvátországnak, hogy Magyarországgal együttműködve ezeket a normákat könnyebben elfogadja, és megvalósítsa. "Horvátországot és Magyarországot hosszú, összefonódó múlt, régóta tartó baráti és jószomszédi kapcsolatok, a regionális közelség köti össze, de amit a legfontosabbnak vélek, az a mi közös jövőnk víziója" - mondta. Stjepan Mesic hangsúlyozta, hogy Horvátország egyértelműen az európai integrációs folyamatok felé orientálódott, elismerve ugyanakkor, hogy kor ábban voltak nézeteltérések Horvátország és a nemzetközi közösség között. "Ma Horvátország kérelme az európai uniós tagság elnyerésére tény" - jelentette ki. Szólt arról is, kiállt és most is kiáll azért, hogy a kisebbségek legyenek a kötelékek, nemcs ak DélkeletEurópa, hanem egész Európa államai között. Kötetének bemutatóján a horvát államfő elmondta: a Jugoszlávia nincs többé című könyv az 1991. májusától decemberig terjedő időszakot fogja át. A könyv események személyes krónikája "mintegy olyan állam utolsó elnökéjé, mely, sajnos, vérben és bűntényekben hullott szét". Mádl Ferenc köztársasági elnök az eseményen köszönetet mondott Stjepan Mesic 1991ben mutatott személyes áldozatvállalásáért, kiemelve: Magyarország az elsők között volt, amely egyértelműen kiállt Horvátország függetlensége mellett. A magyar államfő szerint a horvát köztársasági elnök kötete egyszerre olvasmányos helyszíni riport, egy államalakulat felbomlásának és egy új állam születésének drámája, személyes vallomás, tovább á Európa, valamint Horvátország és Magyarország kapcsolatának története. "A háború, amely Európa délkeleti részében tört ki 1991ben, és amelynek előkészítése, kezdeményezése 1990ben folyt és fejeződött be, nem volt polgárháború, de vallási háború se m, hanem az agresszív nagyszerb ideológia háborúja, elsősorban Horvátország és BoszniaHercegovina ellen" - idézte a horvát köztársasági elnök kötetének előszavát Kovács László külpolitikai újságíró, a kiadvány fordítója. Hozzátette: Stjepan Mesic a h iteles dokumentumokat is tartalmazó könyvben a háború okait úgy magyarázza: a szocialista rendszer és a jugoszláv föderáció összeomlásának folyamatában valamennyi tagköztársaságban erőre kaptak a nemzeti érzelmek, feltámadt a nemzeti öntudat. Kovács L ászló kiemelte, hogy az új európai közösségben a volt jugoszláv tagköztársaságok kapcsolatait már a civilizált Európa közös jogrendje és szabályrendszere fogja alakítani, amelyben nem létezik nacionalizmus, sovinizmus, nemzetállam és népirtás. A kötet, amelynek eddig két kiadása jelent meg Horvátországban 1992ben, illetve 1994ben, magyar fordításban a Helikon Kiadó gondozásában látott napvilágot. "A magyar kiadásban átszerkesztettem a szöveg részeit és rövidítettem néhány idézetet. A tényeken semm it sem változtattam" - írta az előszóban Stjepan Mesic. vissza
