Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-29
6 A 355 éves oktatási intézményben - amelynek mintegy százesztendős épületét nemrég kapta vissza a román államtól a Gyulafehérvári Katolikus Érsekség - Tamás József gyulafehé rvári segédpüspök és a diákönkormányzat képviselője köszöntötte az elnököt. Mádl Ferenc beszédében kifejtette: a határon túli magyarsággal szembeni adósságról a háború utáni hosszú évtizedek alatt szinte teljesen elfeledkezett Magyarország. Nem csupán az a kkori politikai vezetők felelősségéről van szó, hanem arról is, hogy az akkori magyar társadalomban nagy hiánya volt a szolidaritásnak. Morális szempontból az egész magyarországi rendszerváltozásnak is kiemelkedő eseménye volt az, amikor 1989. végén, a rom ániai drámai napokban minden várakozást felülmúló módon támadt fel az anyaországi magyarság segítőkészsége, ezrek indultak el a segélyekkel Erdély irányába. Ez a változás jogi formában is testet öltött akkor, amikor a magyar alkotmány megfogalmazta az anyaország felelősségét a határon túli magyarságért. Az azóta eltelt közel másfél évtized során ez a felelősség egyre jobban beépült a magyar jogrendbe és a magyar kormányzati és civil társadalmi gyakorlatba. Másfél évtizede már a magyarországi politi kai élet semmilyen tényezője nem vonta kétségbe, hogy Magyarországnak kötelessége minél hathatósabban segíteni a kisebbségi magyarságot szülőföldjén való megmaradásában, identitásának megőrzésében, kultúrájának fejlesztésében. Mádl Ferenc emlékeztetett: tö bbéves folyamat eredményeként a határon túli magyarság közvetlen anyagi támogatása is szilárdan beépült a magyar költségvetésbe. Hozzáfűzte, hogy ma már számos olyan határon túli magyar intézmény van, amelynek támogatása rendszeressé és kiszámíthatóvá vált . Példaként említette a szónok az Apáczai, valamint az Illyés Közalapítvány által folyósított összegeket, az olyan intézmények támogatását, mint a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Partiumi Keresztény Egyetem. Elismerően szólt a karitatív szerv ezetekről, így a magyar Máltai Szeretetszolgálat, az Ökumenikus Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász és sok más egyházi és magánkezdeményezés tevékenységéről. Mádl Ferenc kifejtette: amikor az anyaország építő együttműködésre törekszik a szomszédos országokkal, vagyis nagyobb biztonságért, közös euroatlanti integrációs erőfeszítésekért, több kölcsönös beruházásért, nagyobb kereskedelmi forgalomért, több határátkelőhelyért, utak és vasutak építéséért száll síkra, ezt a határon túli magyarság javára is teszi. Kedvezően értékelte a magyar államfő, hogy a térség összes államában az utóbbi időben olyan alapvető változás történt, amelynek következtében az ott élő magyarság kiszolgáltatottsága csökkent a korábbi tekintélyuralmi rendszerhez képest. Felhí vta azonban a figyelmet az új veszélyekre is, például arra, hogy az új körülmények között erodálódnak a hagyományos közösségek, identitásuk is csorbul a globalizációs folyamatok miatt. Mádl Ferencet ezen a napon Csedő Csaba polgármester fogadta a város házán. Beszámolt a magas rangú vendégnek a 83 százalékban magyar ajkú város múltjáról, jelenéről és jövőbeni lehetőségeiről. Elmondta: Csíkszereda önkormányzata arra törekszik, hogy lakosai ne vándoroljanak el, saját szülőföldjükön találják meg a boldogulá s esélyét. Az elmúlt években ez a székely város sokat fejlődött, az összes nagyobb helyi vállalat privatizációja már befejeződött. Mádl Ferenc keddi programja délután Székelyudvarhelyen folytatódik. vissza BP0227 4 230 M TIk1064 Románia/Magyarország - Mádl erdélyi látogatása - lapok kod: nemzetiség/külkapcsolat/újság/PRES/KULP/BELP fk: HU/RO ld: Bukarest, 2003. október 28., kedd (MTI) - A keddi román sajtó sajátos módon összekapcsolta Mádl Ferenc, a Magyar Kö ztársaság elnöke nem hivatalos erdélyi látogatását a székelyföldi autonómiamozgalommal. Az Adevar ul című vezető politikai napilap első oldalának fő helyén közölt fényképes beszámolót a magyar államfő látogatásáról ezzel a címmel: "A székelyföldi autonomisták hoppon maradtak - Magyarország elnöke Sepsiszentgyörgyön eltávolodott a székelyföldi szeparati zmus tervétől". A beszámoló elején a román lap szó szerint idézte Mádl Ferenc szavait, amelyekkel elhárította a véleménymondást a székelyföldi autonómiaelképzelésekről, mondván, hogy ez kizárólag "a román hatóságok és a romániai politikai erők kompeten ciája". Viszont a fejlesztési régiók gondolata sokkal érettebb, és megfelel mind az európai demokrácia elveinek, mind pedig a Romániában is létező decentralizálásnak - tette hozzá a magyar államfő, legalábbis a az Adevarul által idézett szövegben. "Így
