Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-27
15 Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy fogalmazott: a vasárnapi megbeszélés átfogó politikai helyzetelemzésre adott alkalmat. A romániai magyarok politikai szervezete tájéko ztatta az elnököt az RMDSZ időszerű teendőiről és a romániai magyarság helyzetéről. Az RMDSZ ügyvezető elnökségén folytatott megbeszélést követően az államfő ellátogatott a híres Házsongárdi temetőbe, koszorút helyezett el Tonk Sándor sírjánál. Az idén a ugusztusban elhunyt történészprofesszor 2001től, az erdélyi alapítványi egyetem indulásától töltötte be a rektori tisztet. Tonk történettudományi munkásságának középpontjában a középkori erdélyi egyetemjárás mellett az erdélyi középkori birtokviszonyok ta nulmányozása és a két témával öszszefüggő okmányok közzététele állt. Emellett az egyetemes egyháztörténet, s ezen belül az erdélyi protestáns egyház történetének kiváló ismerője volt. A Házsongárdi temetőben Mádl Ferenc felkereste néhány híres magyar szemé lyiség sírját is. A köztársasági elnök Kolozsvár belvárosában egyebek mellett megtekintette a Református Kollégiumot és a nevezetes Szent Mihálytemplomot, majd látogatást tett a Sapientia EMTE épületénél, Bocskai István egykori szülőházánál. Az esti órá kban Pap Géza kolozsvári református püspök adott vacsorát a köztársasági elnök tiszteletére. vissza Pataky István (Kolozsvár) A kritikus tömeg Magyar Nemzet „…a dolgot őt magát nézzük…” 2003. október 27. 7:00 Lukács Csaba Mikor tegnap délután a Kovászna megyei könyvtár zsúfolásig telt Gábor Áron Termében felcsendült a székely himnusz, és elkezdődött a Székely Nemzeti Tanács alakuló ülése, még a kétkedőknek is bebizonyosodott, hogy a romániai magyar társadalomban összegyűlt az a kritikus tömeg, amely – hogy maradjunk a fizikából vett hasonlatnál – elegendő egy láncreakció beindításához. A romániai magyar társadalomban szükség esetén politikai erőként is, de legfőképpen erős civil bázisként megjelent az a réteg, amely az RMD SZ politikájánál jóval határozottabb lépéseket sürget a tömbmagyar vidék autonómiája érdekében. A sepsiszentgyörgyi rendezvényre azután kerülhetett sor, hogy az előző két hétben sorra alakultak a régi székely székek mintájára megszervezett települési és széki tanácsok, amelyek kétszáz küldöttet delegáltak a tegnapi alakuló ülésre. Közöttük nagy számban találjuk a történelmi egyházak lelkészeit – úgy látszik, a hivatásos politikusok erkölcsi amortizációja után az emberek a szellemilelki vezetőkben bíznak leginkább. A szervezésielőkészítési munkák során az új kezdeményezés résztvevőinek megbélyegzésben és megfélemlítésben egyaránt volt részük: a plakátragasztó szervezőket zaklatták a hatóságok, az RMDSZ a szervezetből való kizárással fenyegette meg azon tagjait, akik részt vesznek a Székely Nemzeti Tanács ülésein, az ellenzékben lévő liberális (!) párt szóvivője pedig a kormány közbelépését sürgette, szerintük ugyanis alkotmányellenes a magyarok autonómiatörekvése. A múlt héten megszavazott alkotmánymódos ítás ugyanis (amelyet az RMDSZ is támogatott és megszavazásra javasolt) érintetlenül hagyta az első cikkelyt, amely szerint Románia nemzetállam, így a magyar kezdeményezést az állam egysége elleni szerveződésnek is minősíthetik, tizenöt éves börtönbüntetés sel sújtva a szervezőket. Az alulról jövő kezdeményezés akár az emberi méltóságában és megmaradásában veszélyeztetett székely lakosság önvédelmi harcaként is felfogható. A tömbmagyar vidéken egyre többen vannak azok, akik kiábrándultak az RMDSZ által kép viselt kis lépések politikájából, és úgy vélik, a szervezet eltávolodott az eredeti céljaitól. Az elvesztegetett évek és az ámítás évtizede után itt az idő a cselekvésre – fogalmazták meg, mert a megmaradásért vívott harc az utolsó ütközethez érkezett. Az eltelt tíz évben kétszázezerrel csökkent a romániai magyarság létszáma, tizennégy évvel a változás után sincs állami magyar egyetem,
