Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-27
7 BP0192 4 230 MTIk1077 Vajdaság - a parlament az elkobozott javak visszaszolgáltatását javasolja kod: jogalkotás/parlament/BELP fk: VAJDASÁG ld: Belgrád, 2003. október 23. , csütörtök (MTI) - A vajdasági parlament csütörtökön törvényjavaslatot fogadott el, amely előirányozza az 1944ben és azután elkobozott javak visszaszolgáltatását jogos tulajdonosaiknak. A törvényjavaslat minden károsultra vonatkozik állampolgárságra való tekintet nélkül. Az elkobzott vagyont vissza kell adni az eredeti tulajdonosoknak, s amennyiben erre nincs lehetőség, akkor kárpótolni kell őket. A vajdasági parlamentnek nincsenek törvényhozói, hanem csak javaslattevő jogosítványai. A szóban forgó jo gszabály a szerb kormány jóváhagyása után a köztársasági parlament elé kerül. Medgyessy Péter magyar és Zoran Zivkovic szerb kormányfő kedden Budapesten kisebbségvédelmi megállapodást írt alá, amely egyik cikkelye úgy rendelkezik: a szerződő felek min dent megtesznek annak érdekében, hogy visszaszolgáltassák a kisajátított javakat és vagyontárgyakat a kisebbségi közösségek képviselőinek. Heves vita után a tartományi parlament döntést hozott különálló vajdasági tudományos és művészeti akadémia létre hozásáról. vissza BP0071 4 230 MTIk1024 kod: nemzetiség/külkapcsolat/KULP/BELP fk: HU/RO ld: Bukarest, 2003. október 23., csütörtök (MTI) - Magyarország jövőre az Európai Unió teljes jogú tagjává válik, s bár Rom ániának erre még várnia kell, nem változik a két ország viszonyának stratégiai, partneri jellege - fejti ki Mádl Ferenc köztársasági elnök a Krónika pénteki számában megjelent interjújában. A kolozsvári napilap abból az alkalomból szólaltatta meg Mádl Ferencet, hogy a magyar államfő a hétvégén megkezdi háromnapos erdélyi látogatását. A kétoldalú kapcsolatokat és az európai integrációt érintő kérdésre válaszolva az elnök megállapítja: a XXI. század elején Magyarország és Románia a társadalmi és gazdasági modernizáció összetett feladataival birkózik, ezek megoldása gyakran komoly áldozatokat követel, és a politikai vezető réteg konszenzuson alapuló összefogását, koncentrált erőfeszítését igényli. A felvetődő problémák hatékony kezeléséhez azonban kevé s az adott állam belső erőinek egyesítése, s még ennél is kevesebb csupán a többség támogatásának igénylése - folytatja fejtegetését az interjúalany, aki szerint az utóbbi évtized talán legfontosabb tanulsága, hogy csak hasonló értékrendet valló államok kö zösségében, stabil és prosperáló térségben lehet igazán sikeres az egyes országok felemelkedése. Magyarországnak először a szomszédaival kell "integrálódnia", hiszen ha ez sem sikerül, hiú ábránd marad, hogy egy szélesebb együttműködésbe lehessen beka pcsolódni - véli Mádl Ferenc. Emlékeztet: Magyarország jövőre az Európai Unió teljes jogú tagjává válik. Romániának ugyan várnia kell még erre, de ettől még nem változik a két ország viszonyának stratégiai, partneri jellege - fűzi hozzá. Mádl szerint az eg yütt fölemelkedő közép- és délkeleteurópai régiónak egymásra épülő regionális, szubregionális és kétoldalú együttműködési formák színes mozaikjaként kell összeállnia. A vasárnap kezdődő erdélyi útjával kapcsolatban Mádl Ferenc utal arra, hogy egy évv el ezelőtt járt hivatalos állami látogatáson Romániában. Mostani látogatása nem hivatalos. Mint mondta, államfői ténykedése egyik sarokkövének a kisebbségi ügyek fokozott figyelemmel kísérését tekinti, ez vonatkozik a magyarországi kisebbségek és a határon túl élő magyarok életére egyaránt. A Krónika munkatársa felidézi, hogy Mádl Ferenc korábban levelet intézett Ion Iliescu román elnökhöz az Aradon újraállítandó Szabadságszobor ügyében. Kudarcnak érzie, hogy közbenjárása ellenére sem sikerült feláll ítani a szoborcsoportot? - hangzik a lap kérdése, amelyre válaszként a köztársasági elnök utal az 184849es polgári forradalom és szabadságharcra, amely szerinte az összeurópai demokratizálódási folyamat fontos része volt. Az akkori forradalmi mozgalmak a modern kori demokratikus értékrendért és az emberi szabadságjogokért indultak. Az aradi tizenhárom tábornok ennek a mozgalomnak volt a vértanúja, ezért áldozta fel az életét, többen közülük nem is a magyart tekintették anyanyelvüknek - emlékeztetett M ádl Ferenc, aki ezzel kapcsolatban
