Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-25
megközelítésnek, ellenben a Vajdaságban élő magyaroknak megadná a magyar államp olgárságot – feltéve, hogy magyar nyelvű állampolgársági vizsgát tesznek, és felmenőik között magyar is volt. (Ny. M.) vissza Erdélybe látogat Mádl Ferenc Bukarest szerint irredenta az aradi Szabadságszobor NSZ • 2003. októb er 25. • Szerző: Tibori Szabó Zoltán Háromnapos magánlátogatásra várják vasárnap Erdélybe Mádl Ferencet. A köztársasági elnök Kolozsváron a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel folytat megbeszélést, megkoszorúzza Tonk Sándornak, a Sapie ntia Erdélyi Magyar Tudományegyetem az idén elhunyt rektorának a sírját, megtekinti az egyetemet, majd magyar püspökökkel találkozik. Hétfőn szintén Kolozsváron a Kárpátmedencei magyar nyelvű felsőoktatás helyzetéről tart előadást. Ezt követően Székelyföl dre utazik, ahol – a helyi polgármesterek meghívására – Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda és Székelyudvarhely vendége lesz. A látogatást – amelyre az elnököt felesége is elkíséri – már júliusban egyeztették a román féllel. Erdélyi körútja előtt Mádl nyilatko zott a Krónika kolozsvári napilapnak. Az államfő a székelyföldi autonómiatörekvésekkel kapcsolatosan kifejtette: a romániai magyarság szervezetei egyazon célért, a magyarság boldogulásáért küzdenek. Az ennek „eléréséhez szükséges eszközökben, a napi politi zálás részleteiben lehetnek eltérő vélemények”. Tegnap, a Mádlvizit előtt két nappal a román kormány erőteljes támadást indított az aradi Szabadságszoborcsoport köztéri visszaállítása ellen. A bukaresti közigazgatási és belügyi tárca a parlamentnek küld ött háttéranyagban leszögezte, hogy az alkotást át kellene adni Magyarországnak, zárt helyen kellene tartani vagy pedig többségében magyarok lakta térségben kellene felállítani, hiszen az emlékmű „a fasiszta típusú revizionizmust és irredentizmust képvisel i a román köztudatban”. Az Adevarul című bukaresti napilap szerint a szoborcsoport felállítása ellentétes a háborús emlékművekről szóló törvény előírásaival, s mint „fasiszta” alkotásra, a tavaly hatályba léptetett, a fasiszta szimbólumokat tiltó sürgősség i kormányrendelettel is. vissza Tévhitek Vannak a magyar közgondolkodásban tipikus, mondjuk úgy, regionális baromságok. Hogy ezeket a politika gerjesztette, vagy a köz hangolja rá a politikusok egy részét is, azt nehéz lenne eldönteni; maradjunk abban, hogy ezek a mentális, érzelmi reflexek valahogy kialakultak. Ami rossz, de ha az egészet történelmi összefüggésben nézzük, tulajdonképpen érthető. Az igazi gond az, hogy a jelek szerint szabadulni is nehéz tőlük. Főként, ha egyesek nem is akarnak. Ott van például a magyarok - legalábbis sok magyar - képzete a térség többi népével szembeni felsőbbrendûségről. Dacára annak, hogy például gazdasági téren néhányan közvetlenül a nyomunkban vannak, vagy már meg is előztek; hogy a magyar politikai élet stílusa aligalig különbözik a balkáninak kikiáltott romántól; hogy nálunk délszláv típusú nemzeti gyûlölködés alighanem csak azért nincs, mert az országban nincsenek számottevő kisebbségek. Ha pedig mindehhez a néppel valaki még az t is érzékelteti - amire azért az előző ciklusban volt már példa , hogy regionális középhatalommá váltunk, válhatunk, kínos naivitás lenne mentalitásváltásra