Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-25
egy meg nem nevezett magas rangú szerb külügyi vezetőre hivatkozva azt mondta: Szerbia és Montenegró ellenzi a kettős á llampolgárság etnikai alapon való odaítélését. (Ez megfelel annak, amit Zsivkovics október 21én, Budapesten mondott.) Az üzenetet azonban a hazai belpolitika nem értette, vagy nem akarta megérteni. Megfigyelők ugyanakkor rámutatnak: Szerbia és Montenegró kész tárgyalni a kettős állampolgárságról, s kész megállapodni, ha a magyar fél elhagyja az etnikai preferenciát. A következő tisztázatlan kérdés, hogy pontosan mi a célja a kettős állampolgárságnak. Valóban vane Budapesten politikai akarat arra, hogy a kormányzó és ellenzéki pártok közös álláspontra jussanak a számos buktatót rejtő kérdésben? Medgyessytől egyelőre csak azt lehetett hallani, hogy mit nem akar a kettős állampolgárságtól. – Ha a végcél az, hogy határon túliak tömegesen áttelepülnek, akkor a kettős állampolgárság nemzetellenes – mondta a magyar kormányfő október elején a strasbourgi Európa Tanácsban. A szabad magyarországi beutazáshoz sem kell (kettős) állampolgárság. A Szerbia és Montenegróval novembertől életbe lépő vízumegyezség tartalmazz a azt az ötéves, ingyenes magyar nemzeti vízumot, amellyel a vajdasági magyarok korlátlanul utazhatnak Magyarországra. Jogi értelemben nem kizárt, hogy Budapest és Belgrád végül megegyezik egymással, s Magyarország európai uniós csatlakozása után a két or szág között „működik” majd a kettős állampolgárság intézménye. Tisztázásra vár, hogy ehhez mit szólnának az Erdélyben, Ukrajnában és Szlovákiában élő magyarok. Joggal felvethetnék ugyanis, hogy az anyaország miért zárja ki őket a kettős állampolgárságból, különösen akkor, ha az bizonyos szociális előnyöket is tartalmaz. A magyarországi vitában többen felvetették: jó lenne, ha mielőbb átfogó hatástanulmány készülne a kettős állampolgárság politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális következményeiről. Egy előre ilyen dokumentum készültéről nem látott napvilágot semmiféle információ. Ami tény: a rendszerváltás óta minden magyar kormány kudarcot vallott, amikor politikai és gazdasági kedvezményekkel próbálta szülőföldön maradásra bírni a határon túliakat. A t endencia folyamatos, és megállíthatatlannak tűnik. Maga Kasza például 50 ezerre teszi azoknak a magyaroknak a számát, akik az elmúlt években elhagyták a Vajdaságot. Az Európai Unióban az állampolgárság nemzeti hatáskörbe tartozik, a nyugati államok a kett ős állampolgárságot teljesen más célból tartják fent. Olaszország és Spanyolország például az elsősorban délamerikai, egykor olasz és spanyol származású személyek betelepülését akarja elősegíteni. Ez teljesen ellentétes azzal – a rendszerváltás óta folyam atos – magyar állásponttal, hogy az anyaország a kisebbségi magyarok szülőföldön való boldogulásában érdekelt. NyugatEurópában a kettős állampolgárság általában választójoggal is jár, Magyarországon a jelenlegi választójogi törvényt kellene módosítani – ehhez azonban kétharmados többség kellene, ami a jelenlegi belpolitikai viszonyok között valószínűtlennek tűnik. A Nyugaton, elsősorban az USAban élő s gyakorta két útlevéllel rendelkező magyarok körében régóta „slágertéma”, hogy szavazhassanak a magyar v álasztásokon. Amennyiben a kettős állampolgárság a választási jog módosulását is eredményezné, az komolyan átrendezhetné a hazai belpolitikai viszonyokat és választói táborokat. MSZP
