Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-24
Kovács azt is hangsúlyozta: az ország teherbíró képességét, a költségvetéssel kapcsolatos összefüggéseket is figyelembe kell venni, hiszen a kettős állampolgárságúaknak többféle juttatás alanyi jogon, előzetes járulékfizetés nélkül is jár – ennek pedig komoly költségvonzata van. Az ezzel kapcsolatos számítások jelenleg folynak – mondta a külügyminiszter. vissza Blama Népszabadság • 2003. október 24. • Szerző: Kis Tibor Ha minden igaz, még e hónapban megkezdődhetnek a magyar – szerb egyeztetések a kettős állampolgárságról. Vajon Zsivkovics belgrádi kormányfő budapesti látogatása után lehete még egyáltalán bármi értelme ennek? Erősen kétséges. Leginkáb b persze éppen azok számára válik érdektelenné a dolog egyik pillanatról a másikra, akik az elmúlt hónapokban a kettős állampolgárságot újra beemelték a közbeszéd centrumába, és nem szűntek meg ennek kapcsán ostorozni a Medgyessykormány „nemzeti közönyét” . Zsivkovics most szépen helyükre tette a dolgokat, és ezzel egy kövér Fideszlufi újra eldurrant. Ebben mindenképpen az a legkínosabb, hogy éppen egy szerb miniszterelnök magarázhatja el Budapesten: az etnikai alapú kettős állampolgárság intézménye nem i gazán egyeztethető össze a mai európai normákkal. Újdonságot mondott volna Zsivkovics? Egyáltalán nem – bár az ellenzék most úgy tesz, mintha rémesen meglepte volna őt Belgrád álláspontja. Csak hát ez a magatartás az előzmények ismeretében teljesen hitelt elen. Először is azért, mert a státustörvény orbáni verziója pontosan azért bukott meg szinte minden létező európai vizsgán, mert etnikai elveken alapult, következésképpen diszkriminatívnak találtatott. Másodszor pedig: nem volt még az annyira régen, amiko r Orbánék egyszer már maguk is megpróbálkoztak a kettős állampolgárság elfogadtatásával egyikmásik szomszédnál – tökéletes kudarccal. Az indokolás pedig ugyanaz volt akkor is, mint most: lehet ugyan szó kettős állampolgárságról, de csak az adott országok valamennyi állampolgárára kiterjesztve. Ezért aztán Orbán sietve még maga vette le miniszterelnökként az ügyet a napirendről, és „időszerűtlennek” minősítette az ezzel kapcsolatos vitákat. Mi változott azóta? Mitől lett most ismét időszerű az ügy? Termész etesen attól, hogy Orbánék ellenzékbe szorultak, és a kibicnek semmi sem drága. Különösen nem volt az a státustörvény módosításának a pillanatában, amikor a közvélemény szembesült azzal a ténnyel, hogy az Orbánkormány egy nem eurokonform törvénnyel kívánt a elérni a „nemzet határokon átnyúló újraegyesítését”. Mint emlékezetes, a Fidesz közvetlenül az említett jogszabálymódosítás után állt újra elő a kettős állampolgárság ötletével, nyilván a kudarc és a sokk feledtetése végett. És bár nyilvánvaló lehetett már akkor is a mostani végeredmény, Orbán és Németh azzal is számolt azonban: a kettős állampolgárság felmelegítésével hónapokra elegendő gumicsontot vetnek a közvélemény ez iránt fogékony része elé. Legalább addig se azon rágódik ez a közönség, mit rontot t el Orbán a státustörvénnyel. És most, a Zsivkovicsnyilatkozat után máris látszik, mi történik majd e fideszes kisebbségi árnyékbokszolás következő menetében. Nyilvánvaló ugyanis, hogy Orbánék ezúttal az európai alkotmány általuk preferált „kisebbségvéd elmi passzusaira” összpontosítanak, annak ellenére is, hogy Európában ma a kisebbségi jogokat az emberi jogok részeként szemlélik, és nincs tábora a kollektív kisebbségi jogok intézményének. Kár, hogy a Medgyessykormány e téren is belesétált Orbánék utcá jába, éppúgy, mint a kettős állampolgárság esetében. Márpedig a helyzet az, hogy amíg csak a Fidesz tusakodik, saját anakronisztikus és nem eurokonform elképzelései megvalósításáért, addig a dolog pártpolitikai ügy. Mihelyt azonban ezekhez a kormány is a n evét adja, a dolog már a magyar külpolitikát minősíti. vissza
