Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-22
10 Az Európai Unió anyagi támogatásával októbertől romológiai képzés indult a Szegedi Tudományegyetem böcsészettudományi karán. Az egy éves kurzuson azok a főleg vezető beosztású államigazgatási, rendő r és gyámügyi szakemberek vesznek részt, akik munkakörükben a cigányság hétköznapi gondjaival foglalkoznak. A sajátos kurzus programvezetője Jóni Gábor egyetemi oktató az MNOnak nyilatkozva elmondta, mivel Közép KeletEurópában a legtöbb roma – felmérése k szerint számuk meghaladja a nyolcszázezret – Magyarországon él, ezért társadalmi beilleszkedésükre az Unió összes tagállama ránk figyel. Annál is inkább fontos kérdés ez, mert a tíz újabb ország jövő májusi belépésével a cigányság száma eléri a tizenkét milliót az uniós közösségben. A tizenkét milliós uniós roma polgár – az eddigi spanyol és francia tapasztalatok szerint – felemelkedésének legfőbb záloga az oktatás. A magyar cigányság történelmi gyökerei a XIII. századig nyúlnak vissza és azóta nem kerü lt le a napirendről ez a sorskérdés, de látványosabb eredményt nem hoztak az erőfeszítések. Napjainkban leginkább az tekinthető sikernek, hogy az európai régióban csak Pécsett működik roma középiskola, illetve a cigány érdekképviseleti formákat, önkormányz atokat először Magyarországon hozták létre. Még egy történelmi visszapillantás: Mária Terézia uralkodása alatt kezdték el a cigányösszeírást annak érdekében, hogy képzésüket valamilyen formában elindítsák. Jelenleg száz cigány gyermekből csak egy érettsé gizik és a felsőoktatásban csak maroknyi csoport vesz részt. Különösen nehéz a lányokat rávenni a továbbtanulásra, mert a korai gyermekáldás miatt nagy számmal maradnak ki az oktatásból, képzésből. Bebizonyosodott, hogy a cigányság felzárkóztatását a hagyo mányos európai értékrend alapján nehéz felgyorsítani. Ezért a szegedi egyetemen a most indított képzés keretében arra is felkészítik a cigányság kultúrájának kutatói a roma népcsoport problémáival foglalkozó ügyintézőket, miképp keressék azokat a módszerek et, amellyekkel megszerettethetik az önképzést. Az egyéves bölcsészeti postgraduális tanulmányok keretében különösen nagy figyelmet szentelnek a romákkal szembeni előítéletek felszámolásának. Ez is egyik fontos akadálya a cigányság beilleszkedésének. Meg döbbentő eredményeket hozott az a felmérés, amit a magyarországi rendőrök körében végeztek. A megkérdezetteknek több mint fele úgy nyilatkozott, hogy a roma identitás kulcsa a bűnözés. Kétharmaduk pedig úgy vélekedett, a romákra jellemző a vérfertőzés, ami természetesen nem felel meg a valóságnak. Jóni Gábor hangsúlyozta, a speciális kollégiummal legalább azt szeretnék elérni, hogy a kurzus hallgatói munkaterületükön is harcoljanak a téveszmék ellen. Egyelőre a képzés csak egy éves. Sikerének záloga, hogy más hazai egyetemen is bevezetik a romológiai tanulmányokat, illetve az uniós kelet közép - európai tagállamokban is általánossá válik ez a kurzus. vissza Határtalan tervek A nap témája Rudolf Schuster szlovák elnök szerint még az EUcsatlakozás előtt meg kellene nyitni a határokat Szlovákia és Magyarország között. A határ közelében élők örülnének a "nyitásnak”, bár ők alkalomadtán eddig is a zöldhatáron vagy az Ipolyon keresztül közlekedtek. Tegnap megkezdődtek a két oldalú tárgyalások a könnyítésekről. "Nekünk nagyon jó lenne, ha könnyebb lenne átlépni a határt, ugyanis én szlovák vagyok, de Letkésen mentem férjhez, emiatt sûrûn járunk át Ipolyszalkára” - mondta egy gyermekével sétáló fiatal nő a szlovák határ me llett fekvő Letkésen, aki szerint "a legjobb az volna, ha a határ éjjelnappal nyitva lenne, így nem kellene kora este hazaindulnunk, hogy a nyolcórási határzárásra ideérjünk.” A LetkésSalka (Ipolyszalka) határátkelőt 80 százalékban a helyiek használják, naponta ezer ember fordul meg itt. Nyáron ez a szám megduplázódhat, ugyanis a letkésiek átjárnak a szlovákiai strandra is. Egy felnőtt belépő ott ugyanis csak 500 forint, a gyerek meg 250, "ami nagyon megéri” a faluban élőknek. A helyi bolt
