Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-20
8 Az RMDSZ vezetői szavazásra buzdították a magyarságot, a Tőkés Lás zló püspök nevével fémjelzett szárny azonban a távolmaradást ajánlotta. A román parlamenti pártok közül csupán a szélsőséges NagyRománia Párt szólította fel a lakosságot arra, hogy ne menjen el szavazni. A népszavazás eredményét és a pontos részvételi ad atokat várhatóan kedden adják közre. vissza Macskakölykök Olyannyira összekuszálódott mostanára az Európai Unió, hogy egy féltő, fújókarmoló macskaanya sem ismerné föl benne újszülött kölykeit. Így jellemezte az egyik nyugateurópai megfigyelő a kiszélesedő közösség ádáz vitáit. Megállapítása kétségtelenül súlyos képzavarnak minősíthető, ennek ellenére sokan egyetértenek vele. Nem volt teljesen vigasztalan a múlt hét végi brüsszeli csúcs a közös alkotmány előkészítésérő l, mégis az állam- és kormányfők úgy búcsúztak el egymástól, hogy semmiben sem állapodtak meg, alapjában mindent későbbre halasztottak. Látszólag technikai jellegû apróságok várnak kompromisszumokra, de ha összegezzük őket, elvi fontosságú kérdések kereke dnek ki belőlük. A bebocsátásra váró kis országok közvéleményében ezek az ügyek nem eléggé ismertek, tájékozottságuk jobbára a mit kell adnom és cserébe mit kapok dilemmára szûkül le, de ha itt rekedünk meg, fél év múlva kétségtelenül tagok leszünk ugyan, csak éppen a sokat emlegetett európai szellem marad távol tőlünk továbbra is. Ilyen technikai jellegû kulcsprobléma, hogy az unió vezető szerveiben milyen legyen a szavazási rend. Legyene domináns hatalom, ha igen, az milyen körre terjedjen ki; őrizze me g annyit bírált hegemóniáját a francianémet kettős, netán kiegészülve a britekkel; rukkoljanake elébb az olyan középhatalmak, mint az olaszok, spanyolok, az újak közül a lengyelek, és az ő árnyékukban a kicsiknek csak asszisztáló szerep jusson, vagy érez hetnék kicsit egyenrangúbbaknak magukat. Ekörül dúl az elkeseredett küzdelem a Giscard d’Estaingféle alkotmányozó konvent tervezetéről. Arra hivatkozva, hogy huszonöt (később akár harmincegy) tagú brüsszeli bizottsággal, uniós kormánnyal nem lehet dûlőre jutni, a kört erősen szûkítenék. Tizenöt tagúra, és természetesen a kicsik, köztük Magyarország is csak tanácskozási jogú megbízottat delegálhatnának, amolyan fél szavazattal. Túl azon, hogy egyetlen ország sem azért igyekszik egy közösségbe, hogy ott csu pán másodhegedûsként húzhassa, a vita tényleg elvi jelentőségû. A Giscardféle alkotmánytervezet védelmezői azzal érvelnek, hogy nem egyszerûen kibővült közösségről van szó, hanem új politikai tényezőről. Igazán egységes Európáról, amely hatalmi komponensk ént igyekszik jelen lenni a világban, magától értetődőn néha ellenérdekeltként az Egyesült Államokkal szemben is. Ezért volna szükség közös külügyminiszterre és mindazokra a tisztségviselőkre, akik az egység nevében léphetnek föl. Új európai démosznak, köz népnek kell kialakulnia, amelynek egyedei föladnak bizonyos kiváltságokat, és ez a többségi rend elfogadásában fejeződnék ki. A kicsinyek tudomásul vennék, hogy kulcskérdésekben az ő nevükben is a nagyok döntenek. Tévedne, aki azt hiszi, hogy az így tervez ett rend ellen csak mi, magyarok, csehek és szlovákok berzenkedünk, mert velünk együtt az osztrákok, svédek, finnek és mások is zúgolódnak. Még kuszábbá teszi a képet, hogy a nyolcak emlékezetes levele óta, amelyben mi is minden fönntartás nélkül az ameri kaiak iraki vállalkozása mellett álltunk ki, az unió magja (főként Párizs és Berlin) inkább atlantistának tart bennünket, mintsem meggyőződéses európainak; olyannak, akik gazdasági előnyt várnak az uniótól, lélekben viszont a tengerentúlért epekednek. És e nnek a nézetnek nagyon nagy a veszélye. Máris észlelhető, amit az egyik megfigyelő a közelmúltban hipotézisként rajzolt föl: viszolyogva húzódik vissza a hajdani eredeti közösséget alapító hat ország plusz NagyBritannia, ami minden volna, csak őszintén ki szélesített unió nem. De mert az európai közösség fél évszázados története úgyszólván mindig válságokon át bukdácsolva jutott el új minőségekig, csak remélni lehet, hogy így lesz ezúttal is. vissza Várkonyi Tibor Megbu kik, de hatalmon marad a szerb kormány?
