Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-14
13 Terjed a népszavazás igénye – Egyre több tagállamban kívánják referendummal megerősíteni a készülő uniós alkotmányt Világgazdaság 2003. október 14. A legn agyobb tagországok közül Franciaországban egyre valószínűbbnek tűnik a referendum kiírása, mi után JeanPierre Raffarin miniszterelnök a napokban váratlanul bejelentette: támogatja az ötletet. Tavalyi választási kampánya idején még Jacques Chirac elnök is e zen a véleményen volt, ám azóta óvatosabban fogalmaz az ügyben. A párizsi politikai elit a Financial Times szerint attól tart, hogy a lakosság a népszav azáson nem az EUalkotmányról mondana véleményt, hanem az általános tiltakozás jegyében leszavazná azt. Hasonló aggályok vezetik Tony Blair brit miniszterelnököt is, aki azzal utasítja el a referendum megrend ezését, hogy az alkotmány nem változtatná meg alapvetően a szigetország politikai berendezkedését. Az ellenzéki konzervatívok ezzel szemben az EUellenes érzelmekre építve múlt heti kongresszusukon aláírá sgyűjtéssel támogatott harcot hirdettek a referendum érdekében. Több kisebb tagállamban biztosan lesz népszavazás az EUalkotmányról, és számos további országban van napirenden a kérdés. Amennyiben az uniós alaptörvény valamely tagállamban – különösen ha ez az alapító tag Franciaország lenne – elbukna, az megfigyelők szerint uniószerte kátyúba juttathatná az alkotmány rat ifikálásának folyamatát. Jogilag ugyan nem jelentené a dokumentum vesztét az esetleges elutasítás. Mint az EUobserver rámutat, az alkotmánytervezet szerint elfogadottnak számít a szöveg, ha azt a 25ből legalább 20 ország ratifikálja; a többiek kimaradhatnak egyes pontok alkalmazása alól, vagy akár egészében elveth etik az alaptörvényt anélkül, hogy ez a többieket befolyásolná. Az is lehet, hogy az elutasítás nem lenne vé gleges, hiszen a korm ányok bizonyos idő után újból népszavazásra bocsáthatják a kérdést. Politikailag azonban mindenképpen súlyos csapást jelentene az integrációra, ha valamely ország lakossága elutasítaná a konvent és a kormányok által nagy nehezen megszült dokumentumot. Ép pen ezért Brüsszelben lélegzetvisszafojtva figyelik az újabb és újabb referendumkezdeményezésekről érkező híreket. Jogilag nem kötelező a népszavazás általi megerősítés: minden tagállam maga dönthet saját alkotmányos berendezked é- se alapján arról, hogy a r atifikációra referendum révén, vagy egyszerű parlamenti jóváhagyással keríte sort. Magyarországon egyelőre nincs realitása a népszavazás ötletének, egyik jelentős politikai erő sem támogatja azt. Az EUügyekkel foglalkozó szakértők és politikusok többsé ge ellenzi referendum rendezését (VG, 2003. augusztus 15., 3. oldal), mondván, áprilisban rendezett már egy népszavazást az ország a csatlakozás ügyében, s az alkotmány létrejötte nem változtatja meg annyira az uniót, hogy az áprilisi eredmény ne lenne rel eváns. Ráadásul a részvételi arány az 1990 óta rendezett hazai népszavazások mindegyikén alacsony volt, s a tagjelöltek körében negatív rekordot jelentő 45 százalékos áprilisi részvétel után sokak szerint ismét csak „blamálná” magát az ország az EUpartner ek szemében egy esetleges újabb kudarccal. Népszavazási dilemmák a tagországokban >> Csehország: ellenzéki nyomásra a kormány hajlik a referendumra >> Dánia: biztosan lesz népszavazás, és egyúttal az euró bevezetéséről is újból kikérik a polgárok vélem é- nyét >> Finnország: a lakosság többsége voksolna, a kormány habozik >> Franciaország: Raffarin miniszterelnök támogatja a népszavazás kiírását, Chirac elnök húzódozik, a lakosság nagy többsége igényelné azt >> Írország: biztosan lesz népszavazás >> Len gyelország: a lakosság többsége voksolna, a parlament alsóháza elvetette az ötletet, a kormányzat egyelőre nem döntött >> NagyBritannia: a kormány ellenzi a népszavazás kiírását, az ellenzék azonban aláírásgyűjtést kezdett annak érdekében >> Németország : az alkotmány nem teszi lehetővé referendum tartását >> Portugália: lesz népszavazás, az európai parlamenti választás napján vissza
