Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-13
14 Tanács svájci alelnök e nemrég megfogalmazott jelentésében az autonómiát mint az etnikai feszültségek enyhítését szolgáló eszközt jelölte meg. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulását előkészítő kezdeményezés, a székely tanácsok létrejötte ugyanakkor létében fenyegeti a r omán pártpolitika mozgásteréhez szokott RMDSZt. Márpedig a Markó Béla vezette formáció ma hatalmi tényező Bukarestben, hiszen parlamenti támogatása nélkül nem tudna kormányozni a Nastasekabinet. Ha pedig hatalmi tényező, akkor van, lehetne ráhatása a ren dőrség politikai akcióira, az azt megrendelőkre. Egy visszafogott elítélő félmondaton kívül mégsem tett semmit az RMDSZ vezetése a magyarok ellen irányuló rendőri zaklatás ellen. Mi több, az emberi jogokat súlyosan megsértő akciók kapcsán Markó Béla nem mu lasztotta el ismételten bírálni a román hatóságok által meghurcolt magyar politikai ellenfeleit., Ördögi játszma körvonalazódik, s az asztaltársaság egyik része innen, Budapestről kacsint át a bukaresti cselszövőknek. Aligha véletlen, hogy az Adrian Nast aséhoz fűződő mély barátságával kérkedő magyar miniszterelnök annak ellenére sem fogadta hivatalba lépése óta Tőkés Lászlót, hogy a református püspök ezt egyoldalúan szorgalmazta. A Medgyessykabinetnek nemkívánatos elem a Markó Béláék politikai vonalával szemben álló tábor, s ezen a ponton találkozik a román kormánypárt, az RMDSZ és Budapest érdekszövetsége. Tőkés Lászlót és követőit ismét üldözik a román hatóságok. Akárcsak 1989ben, ezúttal sem számíthat védelemre, támogatásra az anyaország kormányától . Sem ő, sem azok az erdélyi magyarok, akik nem robbantgatásokkal, hanem európai szellemben igyekeznek autonómiát teremteni a Székelyföldön. vissza Egységet hirdet az RMDSZ A romániai magyarok szervezeti egysége mellett fog lalt állást szombaton Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Szövetségi Képviselőinek Tanácsa (SZKT), amely elemezte a kormányzó Szociáldemokrata Párthoz (PSD) fűződő viszonyát, és felhívta a romániai magyarokat, hogy vegyenek részt és voksoljanak igennel az alkotmánymódosító népszavazáson. Az RMDSZ "belső parlamentjének" is nevezett SZKT tagjai három dokumentumot is elfogadtak. Az első egy határozat, amelyben az RMDSZ kifejezésre juttatja: nem támogatja a különböző néven meghirdete tt székely vagy magyar nemzeti tanácsok létrejöttét, mert ez utóbbiak kezdeményezői az RMDSZ szerint az autonómia megteremtése ürügyén csupán alternatív politikai szervezetet akarnak életre hívni. E határozat szankciókat (akár kizárást) helyez kilátásba az RMDSZ olyan helyi, területi és országos tisztségviselőivel szemben, akik a fent említett testületekben részt vesznek, vagy azokat bármilyen formában támogatják. Az ülés résztvevői felhívásban szólították fel a romániai magyarokat, hogy október 18án és 19én vegyenek részt és voksoljanak igennel az alkotmánymódosító törvényről szóló népszavazáson. "Ma lehetőségünk van az alkotmányt is megváltoztatni, és ezáltal tartós garanciát teremteni ahhoz, hogy a hivatalokban, a rendőrségen, a bíróságon vagy a törvé nyszéken végre a magyar nyelv is létjogosultságot kapjon. Lesz felekezeti oktatás, megszűnik a magántulajdon visszaállamosításának veszélye, nem lesz kötelező a katonai szolgálat" - olvasható a felhívásban. Külön közleményben foglalt állást az SZKT az ara di Szabadságszobor kérdésében. Eszerint a műemlék mindenekelőtt a magyarságnak a szabadságért, az egyenlőségért és a testvériségért folytatott küzdelmét jelképezi, de kiváló szimbóluma lehet a románmagyar történelmi megbékélésnek is. Az egykori tizenháro m vértanú tábornok a közös eszmeiséget képviseli, hiszen több nemzet fiai voltak ők, a románok és a magyarok közötti összeütközésekben sohasem vettek részt - olvasható ebben a dokumentumban, amely felhívja a figyelmet, hogy a románok és a magyarok közötti együttműködésben tisztelettel kell szemlélni egymás történelmét, nem azt kell keresni, ami elválaszt, hanem ami összeköt. MTI vissza
