Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-09
14 A kisebbségi jogok ko difikálásának szándéka már korábban is többször megtört az unió ellenállásán. A csatlakozni kívánó országoknak 1993ban Koppenhágában előírt, majd tőlük évente számon kért kritériumok között például szerepelt a kisebbségi jogok biztosítása. E kritériumokat az idők folyamán az unió beépítette saját jogrendszerébe is - egyetlen kivétellel, s ez éppen a kisebbségi jogokról szóló passzus. A mostani alkotmányozás folyamán valamennyi magyar konventképviselő benyújtott a kisebbségek kollektív jogainak elismerését célzó indítványokat, ezek közül azonban egy sem került be a végső tervezetbe. Volt olyan magyar javaslat is, hogy az EU csatlakozzon az Európa Tanács - egyébként senkit semmire nem kötelező - kisebbségi keretegyezményéhez, ám ez a kísérlet is kudarcba full adt. Egészen az idén nyár eleji szaloniki EUcsúcstalálkozóig nem volt egyértelmű, hogy a magyar kormány hogyan viszonyul e kérdéshez. Ott azonban Medgyessy Péter kormányfő váratlanul erélyesen kiállt a kisebbségek kollektív jogainak az európai alkotmányb an való rögzítése mellett. Ennél meglepőbb csak az volt, hogy kezdeményezése valószínű támogatóiként két olyan ország vezetőire hivatkozott - Jacques Chirac francia elnökre és Kosztasz Szimitisz görög miniszterelnökre , amelyek fennen állítják magukról, h ogy a kisebbségi kérdés náluk fel sem merül, miközben hivatalosan nem is ismerik el, hogy egyáltalán élnek kisebbségek a területükön. Amikor a magyar fél most ősszel be kívánta váltatni a nyár eleji állítólagos ígéreteket, kiderült, hogy valami félreértés történhetett. Szeptember végén az Athénban vendégeskedő Mádl Ferenc köztársasági elnökkel görög politikusok tudatták, eszük ágában sincs támogatni egy kisebbségi jogokról szóló magyar javaslat beemelését az alkotmányba. A franciákkal pedig még cudarabbul járt Medgyessy. Chirac elnök ugyanis a nyár elején állítólag azt mondta a magyar miniszterelnöknek, hogy szívesen elolvasná a tételes magyar szövegjavaslatot, a kormány pedig úgy döntött, hogy a magyar parlamenti pártok helyett a tervezetet először Chiracn ak küldi meg előzetes véleményezésre. Információnk szerint két változat készült: az egyik a kisebbségi kollektív jogokra, a másik a kollektív szó használata nélkül csak a kisebbségi jogokra vonatkozott volna. A francia elnök azonban nem bíbelődött a részle tekkel: előre kiszámítható válaszában tudatta "kedves barátjával", a magyar kormányfővel, hogy a francia álláspont régóta változatlan, az ország alkotmányán alapszik, s ezért az EUalkotmány jelenlegi megfogalmazását támogatják, "amely kifejezi a kisebbség ek védelmének azt a koncepcióját, amit Franciaország oszt". A francia elnök támogatásához fűzött hiú remények mellett az esetleg valóban megnyerhető országok támogatásának megszerzésére, úgy tűnik, kevesebb energiát fordított a magyar kormány. Egyelőre eg y halovány osztrák, illetve finn ígéret van a magyar fél birtokában, más államok érdektelenül figyelik Budapest erőlködését. Medgyessy tett egy gyenge kísérletet álláspontja elfogadtatására a visegrádi négyek legutóbbi találkozóján is, ám Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök élesen ellenezte az elképzelést, Leszek Miller lengyel miniszterelnök csupán annyit mondott, amíg a lengyel nemzeti érdekeket nem sérti, ő bármilyen javaslatot hajlandó támogatni, Vladimír Spidla cseh miniszterelnök pedig szóra sem m éltatta az ötletet. A múlt szombati római kormányközi értekezlet előtt annyit sikerült elérnie a magyar félnek, hogy - több ország ellenzése dacára - egyáltalán előterjeszthesse javaslatát. Kovács László külügyminiszter ígérete szerint most már a magyar p ártoknak is lehetőségük lesz megismerni a magyar javaslat pontos szövegét. Az uniós alkotmánytervezet paragrafusaiban azonban csak akkor lehet majd változás, ha a módosított szövegről konszenzus alakul ki, s erre a kisebbségi jogok esetében vajmi kevés az esély. Pedig Rómában Medgyessy még egy, a kisebbségi jogok iránt "elkötelezett" politikus ígéretét begyűjtötte a magyar javaslat támogatására: az uniós alkotmányozásban egyébként csak megfigyelőként részt vevő Adrian Nastase román miniszterelnökét. vissza Szépségtapasz - Alkotmánymódosítás Romániában HVG 2003. október 9. Szerző: Irházi János Népszavazás erősíti meg a jövő héten Romániában a főként az uniós elvárásoknak megfelelően módosított alkotmányt. Eközben a jövő évi vál asztásokra készülő Nastasekabinet egyre nehezebben lavírozik a
