Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-06
tanác skoznak a szakértők, majd október 6 – 7én Párizsban, ezt követően pedig Stockholmban kerül terítékre e téma. Az olasz elnökség munkaokmánya értelmében az október 4én nyíló kormányközi konferenciának fel kell gyorsítania az európai alkotmány elfogadásának folyamatát. Olaszország a vallási értékekre való hivatkozást is szükségesnek tartja megemlíteni az alapokmányban, s ennek érdekében három csúcstalálkozót és hat külügyminiszteri tanácskozást szerveznek még az év végéig. – Az intézményi csomagban biztosíta ni szeretnénk, hogy a ta gországok egyenjogúsága érvényesüljön az intézményrendszerben, s erős közösségi intézmények legyenek. Itt két elemet tekintünk különösen fontosnak: az egyik, hogy az Európai Bizottságban minden tagország azonos jogokkal rendelkezzen, míg a másik, hogy az E urópai Tanácsban egy olyan rotációs rendszer jöjjön létre, amely minden tagországnak egyenlő jogokat biztosít a különböző tisztségek vállalására – fogalmazott a leendő európai alkotmánnyal kapcsolatos magyar igényekről Gottfried Péter külügyi államtitkár m ég hétfőn, miután Prágában részt vett az EU tizenöt közepes és kisebb leendő tagállamának egyeztetésén. vissza A jogászoké a szó - Vizsgálják a kettõs állampolgárság lehetõségét Erdélyi Riport 2003. szeptember 4. Riporter: Si mon Judit Szabó Vilmos, a magyar miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára a Vajdaságban tárgyalt a kettõs állampolgárságról. A nyár legtöbbet vitatott kérdésével a délvidéki magyarság kereste meg a magyarországi legfõbb közjogi méltóságokat. A határ on túli magyarság ügyeiért felelõs államtitkár Szatmárnémetiben nyilatkozott az Erdélyi Riportnak. Szavaiból kiderül: a szocialista – liberális kormány elsõként hajlandó megvizsgálni a kettõs állampolgárság lehetõségét. Ön tárgyalt a Vajdasági Magyar Szövet ség (VMSZ) elnökével a kettõs állampolgárságról. Mit tudott ígérni neki? Hagyományos õszindító tárgyalás volt a VMSZ elnökségével, de az élet hozta a napirend egy részét. Ide tartozik a kettõs állampolgárság, amely vélhetõen azért vált ennyire éles kérdé ssé, mert részint Magyarországnak november 1jén be kell vezetnie a vízumkényszert, részint a szerb miniszterelnök egy fél mondatban jelezte, hogy adott esetben Belgrádnak nincs kifogása a kettõs állampolgárság ellen. Azonban a másik fél mondatot is érdeme s idézni. Azt mondta: nem tekinti napirenden levõnek, mert az Európai Unió fogja megoldani ezt a kérdést. Ezt követõen fogalmazódott meg a levél magyarországi közjogi fõméltóságokhoz – a köztársasági elnökhöz, miniszterelnökhöz, az Országgyûlés elnökéhez – azzal a kéréssel, hogy szakértõi és politikai szinten, nemzetközi jogászok bevonásával, a magyar kormány vizsgálja meg a lehetõségeket. A kormány nevében megígértem, hogy a kérdést megvizsgáljuk. Egyébként a kettõs állampolgárság kérdésének vizsgálata rés zben már elkezdõdött, hiszen a köztársasági elnök nemzetközi jogászokat kért fel ez ügyben. Megteremtjük a feltételt, hogy a levelet aláíró pártok vezetõi meghatározzák a munka menetrendjét, s ahhoz illeszkedni fog a szakértõi és politikai elemzés. Meg kel l vizsgálni a magyar kormány mozgásterét ebben a kérdésben, a szomszédos országok idevonatkozó jogrendjét, alkotmányos meghatározását és nem utolsósorban az Európai Unió gyakorlatát. Melyek azok az elvárások, melyek megoldhatatlannak tûnnek? Nem került em abba a helyzetbe, hogy valamire nemet mondjak, hiszen csak a lehetõségek számbavétele után derül ki, mit tudunk tenni. Mi több, elmondhattam, hogy minden kezdeti bizonytalanság ellenére vagy azzal együtt ez lesz a rendszerváltást követõ elsõ magyar korm ány, amely ezt a kérdést alaposan megvizsgálja és valóban megnézni, mit lehet tenni. Fontosnak tartom, hogy minden politikai szereplõ, aki a kettõs állampolgársággal foglalkozik, kellõ felelõsséggel nyilatkozzon, és legyen tudatában annak, hogy ez olyan ne mzeti kérdés, amelyért érdemes félretenni a napi politikai vitákat mind az anyaországban, mind a határon túli magyar közösségekben. Ennek a kérdésnek a kapcsán nem azt érdemes nézni, hogy ki javasolta, hogy a javasolók hol helyezkednek el a politikai életb en, hanem azt, mit tudunk elérni, hogyan tudjuk
