Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-04
14 hiszen Kucsmáék voltaképpen elorozzák előle a hat almat, amelynek megszerzését már biztosnak hitte. Erre utalt a felbomló ellenzéki összefogás negyedik vezéralakja, a legradikálisabb Kucsmaellenességgel kitűnő Julia Timosenko exminiszterelnökhelyettes is múlt heti kijevi sajtóértekezletén. Szerinte a Kr ím félszigeten nemrég tartott titkos tanácskozáson az államfőt támogató parlamenti frakciók vezetői megegyeztek, hogy ha a jövő évi elnökválasztásig keresztülnyomják az alkotmányreformot, Kucsmát nevezik ki kormányfővé. Nehéz helyzetben van Viktor Janukov ics miniszterelnök is, aki állítólag már beleélte magát abba, hogy ő a kijelölt utód. Az Anatolij Kinah leváltását követően tavaly novemberben kinevezett Janukovics tekintélyét persze jócskán megtépázta az elsősorban az idei katasztrofális gabonaterméssel magyarázott élelmiszeráremelkedés és a boltokat kiürítő pánikszerű felvásárlási hullám. Összességében azonban az immár harmadik éve tartó - az idén az előrejelzések szerint 5,56 százalékot elérő - gazdasági növekedés, az államháztartás egyensúlya és a pé nzügyi stabilitás Janukovics malmára hajtaná a vizet. A kijevi gazdasági kabinet derűlátását mutatja Szerhij Tihipko jegybankelnök múlt heti bejelentése: a példátlanul nagy, csaknem 7 milliárd dollárnyi devizatartalékra tekintettel Ukrajna még az idén viss zafizetheti az IMFnek 1,8 milliárd dollárnyi tartozását, amelyet egyébként 2009 végéig kellett volna törlesztenie. vissza Belső feszültség - Koalíciós viták Szlovákiában HVG 2003. szeptember 4. Sz erző: Tuba Lajos Korántsem volt langyos a belpolitikai nyár Szlovákiában, ahol nemcsak a koalíciós pártok támadtak egymásra, de még az egyes pártokon belül is heves csaták dúlnak. Az uniós csatlakozás miatt ki kell bírnunk együtt a négy évet - győzködik magukat a szlovák kormánykoalíció pártjai, miközben olyan hevesen küzdenek egymással, mintha máris előrehozott választásokra készülnének. A legádázabb harcot a két kisebbik kormánypárt, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a liberális ANO folytatja egym ás ellen. A KDH lendületesen teljesíti konzervatív választási ígéreteit. A Vatikánnal kötött államszerződés alapján az általános iskolákban hamarosan kötelező lesz a vallási nevelés, illetve az etika oktatása. Az EUos vállalások ellenére a KDH minden jogs zabályból gondosan kigyomláltatja az esélyegyenlőségre vonatkozó paragrafusokat, mondván: Szlovákiában nem terem babér a homoszexuálisoknak. Szeptembertől pedig a párt lobbizásának eredményeképpen életbe lép az igazságszolgáltatásban a "háromszor, és aztán elég" elve, amelynek alapján a harmadszor is súlyos bűnt elkövetők számára legalább 25 éves börtönbüntetést kell kiszabni. Egyvalamin azonban a KDH annyira összekülönbözött az ANOval, hogy augusztus közepén úgy tűnt, valamelyiküknek távoznia kell a koal ícióból. A KDH ugyanis három évvel ezelőtt az alkotmánybírósághoz fordult az egészségügyi miniszter rendelete miatt, amelynek értelmében genetikailag sérült magzat esetében a terhesség 12. és 24. hete között is engedélyezett a terhesség megszakítása, mondv án: ez sérti az élethez való jogot. Idén tavaszra kiderült: vonatkozó törvény híján a testület valószínűleg alkotmányellenesnek ítéli a rendeletet, sőt az is megeshet, hogy az ítélet alapján a KDH az abortusz általános betiltásáért is síkraszáll. Az ANO a liberális értékek védelmére hivatkozva nyomban a parlament elé terjesztette a szükséges törvényjavaslatot. A koalíciós szerződés értelmében azonban ezt csak akkor tehette volna meg, ha az összes kormánypárt támogatja - a KDH pedig hallani sem akart róla. A vita mindkét párt számára gyümölcsöző volt, legalábbis feltornászta népszerűségüket a régen óhajtott 10 százalék közelébe. A téma azonban a többi kormánypárt számára is kényes, a Mikulás Dzurinda kormányfő vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) 2000ben a KDHból szakadt ki, de választóbázisa ma már jóval heterogénabb a kereszténydemokratákénál. A Magyar Koalíció Pártján (MKP) belül pedig különféle politikai elképzelések is megjelennek, a legerősebbek egyikét éppen az egykori Magyar Keresz ténydemokrata Mozgalom vezetői képviselik. Mindkét párt igyekezett jegelni a konfliktust, mondván, az üggyel majd csak az alkotmánybírósági döntés ismeretében érdemes foglalkozni. Az ANO nem hagyta magát, és ellenzéki támogatással júniusban elfogadtatta a törvényt, aminek nyomán furcsa helyzet állt elő. A koalíciónak mindössze háromfős parlamenti többsége van, ezért a belső viták során
