Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-24
14 Juhász azt mondta, Magyarország továbbra is fenntartja igényét, hogy tájékoztatást kapjon a jelenlegi tagállamoktól Románia csatlakozási tárgyalásairól. „Nem részt venni akarunk a tárgyalásokon, csup án lehetőséget kapni arra, hogy az ott történtekről kifejthessük a véleményünket” – közölte. A májusi választások óta kiderült, hogy Belgium nincs eléggé felkészülve a csatlakozó országok fogadására. Ezért budapesti látogatásommal körutat kezdek a tizenké t fővárosban – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Jacques Simonet belga EUügyi miniszter. A magyar kollégája, Juhász Endre által vázolt magyar célkitűzésekkel kapcsolatban Simone elmondta: Belgiumban évtizedek óta keresik a kisebbségi jogok definícióját. – Szerintem a kérdés megvitatására az Európa Tanács a legmegfelelőbb fórum – tette hozzá. A Népszabadság kérdésére a belga miniszter hangsúlyozta, hogy a kollektív és az egyéni kisebbségi jogok közti különbség egyáltalán nem egyértelmű. Juhász szerint a k észülő európai alkotmánynak nem kell tartalmaznia a kisebbségi jogok pontos definícióját, azt a bíróságok és más intézmények dönthetik majd el. Egyelőre az a fontos, hogy a kisebbségi jogokat megemlítsék az alkotmányban – hangsúlyozta. vissza Három és fél óra NSZ • 2003. szeptember 24. • Szerző: Miklós Gábor Tegnap mégis aláírta Bukarestben a magyar és a román miniszterelnök a megállapodást a státustörvényről. Nevezzük így, ha már ezzel a veretes elnevezéssel ismertük meg. Ig az, ez a törvény már rég nem azonos azzal, amelyet először elfogadott a magyar parlament. És még jobban különbözik attól a jogszabályi szellemképtől, amelyet felvázoltak alkotói, illetve sok kisebbségi magyar. Fokozatosan bontották le ezeket, miközben az o rszágnak kemény nemzetközi kritikát kellett elviselnie. A bukaresti aláírással szentesített módosítás elég súlyos csapást mért a törvény hátterében megbúvó historicoetnikai elképzelésekre, illetve illúziókra. Milyen elemeket kellett törölni az eredeti vál tozatból? Még Orbán Viktor kénytelen volt lemondani arról, hogy a magyarországi ideiglenes munkavállalásban kivételes elbánást kapjanak a magyarigazolványos külmagyarok. Az igazolvány létét, formáját folyamatosan bírálták európai intézmények, szomszéd álla mok kormányai. Akárki, akármit mond is, ez a könyvecske hivatalos okmány, amely útlevélre hasonlít. Nincs rajta címer, de a korona stilizált rajza jól érthető jelzésként szolgál. Ráadásul ezzel az okmánnyal egy – a nemzetrészeket összekötő – spirituális, k ulturális viszonyt kívántak megerősíteni, jelezni. A bukaresti aláírás erről is szólt, a „magyar államhoz fűződő” politikai kapcsolatok jeleitől kell megszabadulniuk az újonnan kiadandó igazolványoknak. Az is magáért beszél, hogy megszűnnek a nem magyar h ázastársaknak járó igazolványok. A szomszéd országok kormányai, politikusai – az ellenkező tendenciák ellenére – a magyarosítás kísérleteit akarhatják így hárítani. Románia még két lépésben érvényesítette akaratát. A módosított törvény megfosztja az orszá g területén – az RMDSZ által – létesített státusirodákat a hivatalos szereptől. A másik: az oktatási támogatást egy alapítványra bízzák, s ebben részesülhetnek magyarul tanuló, magyarul tanító nem magyarok is. Összefoglalva: a magyar állam továbbra is támo gathatja a magyar kultúrát, nyelvet Romániában, s különféle kedvezményeket adhat a kisebbségieknek Magyarország területén. Bukarest így vélte megvédeni szuverenitását, miközben nem akadályozta meg a magyar kultúra fenntartását Romániában. Ez, azt gondolom, elegendő ok volt a dokumentum aláírására. Ezeknek az ügyeknek a garantálása a kisebbségi magyarokat segíti. Ha a magyar kormány ragaszkodott volna a korábbi szöveghez, avagy valamilyen politikai cseréhez, úgy a romániai magyaroknak okozott volna kárt. A tegnapi bukaresti vizit hátterében végig ott volt egy másik esemény. Az aradi Szabadságszobor október 5i újraavatása, ami szinte biztosan elmarad. A román hatalom bazári kereskedő módjára tett ígéreteket, majd módosítgatta azt. Mintha a rómaiak büszke ut ódai, nem ismernék a latin szólást: pacta sunt servanda. Ezért kurtította meg látogatását Medgyessy Bukarestben három és fél órára, ezért maradhatott el a
