Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-03
11 tartós vízumlehetőséget biztosítana a kárpátaljai magyarok számára, és a magyar állampolgárok továbbra is vízummentesen utazhatnának Ukrajnába. A magyar kormány nem hivatkozhat ismételten az Európai Unióra, am ennyiben el akarja utasítani az ukrán kormány ajánlatát, hiszen ilyen tartalmú megállapodást kötött a szintén EUtaggá váló Lengyelország és Ukrajna is. vissza BP0307 5 150 MTIb1077 Magyar Világ 2003 kiállítás a BNVn kod: GAZD fk: HU ld: Budapest, 2003. szeptember 2., kedd (MTI) - A Budapesti Nemzetközi Vásár ideje alatt szeptember 614. között negyedik alkalommal rendezik meg a Magyar Világ kiállítást, ahol 120 határon túli magyar kis- és középvállalkozás lesz jelen. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, a rendezvény fővédnöke sajtótájékoztatón kedden Budapesten elmondta: ez a kiállítás a kárpátmedencei magyarság megmaradását és megtartó képességét is szolgálja, másrészt az eg ész magyarság együvé tartozását is erősíti gazdasági és kulturális területen egyaránt. Az eseményt a Hungexpo Rt. szervezésében és az Új Kézfogás Közalapítvány 1010 millió forintos támogatásával a 16os és a 23as pavilonok 1.200 négyzetméteres területén rendezik meg. A legtöbb kiállító, 43 Romániából érkezik. Szlovákiából 35, Szlovéniából 18, SzerbiaMontenegróból 15, Ukrajnából 6, Horvátországból 2 magyar nemzetiségű vállalkozás lesz jelen. Az előzetes felmérések alapján 67 kiállító új exportlehe tőség reményében, 18 befektetőpartner keresése céljából, 14 pedig vegyesvállalat alapítás szándékával érkezik a kiállításra. vissza Veszélyben a felvidéki magyar kisiskolák Jól jönne a státustörvény által biztosított seg ítség 2003. szeptember 3. 6:43 Magyar Nemzet Csak augusztus utolsó hetében dőlt el, hogy – Csehországgal ellentétben – Szlovákiában nem általános sztrájkkal kezdődik az új oktatási év. A szlovák pedagógusszakszervezet megelégedett a kormány azon ígéreté vel, hogy a tanítók megkapják 14. havi fizetésüket, s bár nem lesz fizetésemelés – jelenleg az országos 13 150 koronás átlagbér mintegy 85 százalékát, azaz csaknem 11 000 koronát (66 ezer forintot) keresnek a pedagógusok – , sor kerül az inflációkövető bérm ódosításra. Tegnap minden iskola kinyitotta kapuit, de a hangulat nem volt a tanévnyitó ünnephez méltó. Nem, mert az oktatásügy továbbra is jelentősen alulfinanszírozott, s igazából az állam tavaly, a nagy közigazgatási reform során a települési és a megy ei önkormányzatok nyakába varrta az ágazat minden gondját, miközben további megszorítások várhatók. Az oktatási tárca január elsejével bevezeti a normatív támogatást, vagyis az iskolák a diákok számától függő, úgynevezett fejpénzt kapnak majd, az iskola fenntartásának egyéb gondja a helyi és a megyei önkormányzatok vállán marad. A közigazgatási reformot azonban nem követte az adórendszer decentralizációja, ennélfogva az önkormányzatok már most is képtelenek komolyabb beruházásokkal javítani a tíz éve elha nyagolt iskolaépületeken. Arról meg nem is álmodhatnak az iskolák, hogy modern berendezést és oktatási tanszereket, eszközöket vehetnének. Sőt, maga az oktatási tárca is elismeri, hogy az új finanszírozási rendszert követően a települési önkormányzatok iskolabezárásokra, körzetesítésre kényszerülnek, s ez igen hátrányosan érinti majd a felvidéki magyar iskolahálózatot is. A mintegy háromszáz magyar általános iskolának csaknem a fele kisiskolának minősül, az önkormányzatok aligha tudják majd fenntartani ezeket. Az iskolabezárások veszélyét DélSzlovákiában csak fokozza, hogy a magyarok lakta térségben a legnagyobb a munkanélküliség, sokszor az országos átlag kétszeresét is
