Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-23
12 azon tagországaival, amelyek nem ellenségesek Moszkvával szemben, és alkalmasnak tűnnek a hathatós együttműködésre. Az O roszországtól nyugatra elterülő Fehéroroszország és Ukrajna összekötő kapocs Európa felé, utóbbi Feketetengeri összekötetésével a Balkán és Törökország felé újabb kijárást biztosít. Kazahsztánnak a volt déli szovjet köztársaságok, valamint Irán, Afganiszt án, Kína irányában vannak reménytkeltő pozíciói. Ez önmagában is elég sokatmondóan bizonyítja a négy ország összefogásának a jelentőségét. vissza Visegrádiak szemináriuma Népszava 2003. szeptember 23. A nemzetközi egyezmények alapján biztosított új bizonyítási technikák alkalmazását, valamint a nemzetközi antidiszkriminációs normák átültetését vitatják meg a visegrádi négyek országainak igazságügyi szakértői Bakonybélen. Somogyi Magdolna, a szaktár ca külügyi és protokolltitkárságának vezetője közölte, a négy ország éves igazságügyi szemináriumán minden államot 33 szakértői képviseli. A négyek igazságügyi tárcáinak 1999 óta tartó együttműködését minden évben más tagállam minisztériuma vezeti, tette hozzá. vissza Ötszázezer aláírást szeretne az MVSZ Népszava 2003. szeptember 23. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) két hónap alatt 500 ezer, a kettős állampolgárság megadását támogató aláírást sz eretne összegyűjteni, közölte a szervezet elnöke. Az aláírásgyűjtés október 23án indul, de a hónap elejétől kampányolnak az aláírásokért. Patrubány Miklós közölte, az MVSZ "nem revízióra törekszik, de legyen világos, hogy elcsatolt magyar testvéreinkről l emondani sohasem fogunk". Az 500 ezer aláírás összegyűjtését azért határozták el, hogy minden kétséget kizáróan meglegyen a szükséges 200 ezer aláírás. Az elnök közölte azt is, hogy az MDF hasonló témában indított aláírásgyűjtése károsan hat a népszavazás esélyeire, ezért újabb levelet ír ez ügyben Dávid Ibolya pártelnöknek. vissza Alkotmánybírósághoz fordult Kaltenbach Népszava 2003. szeptember 23. A helyi önkormányzati képviselők és polgármester ek választásáról szóló törvény kisebbségi jelöltállítással kapcsolatos egyes részeinek vizsgálatát kérte a napokban az Alkotmánybíróságtól (AB) Kaltenbach Jenő. Az országgyűlési biztos szerint a jogi szabályozás hiányosságai már a kisebbségi önkormányzati rendszer létét veszélyeztetik. A kisebségi ombudsman ama passzus utólagos normakontrollját kérte, amely szerint bárki jelölhető kisebbségi képviselőtestületbe, aki az adott kisebbség képviseletét vállalja, a voksoláson pedig mindazok részt vehetnek, akik a települési önkormányzati képviselők választására jogosultak. vissza Az aradi emlékmû Magyar Hírlap 2003. szeptember 23. Szerző: Kopátsy Sándor A magyar közvélemény nem érti a román állásponto t a Trianon után lerombolt aradi emlékmû elhelyezése körüli vitában. Azért nem, mert a magyar történelemírás máig nem őszinte, sőt félrevezető a szabadságharc Erdély sorsát érintő értékelésében. Ideje lenne nyíltan megmondani, hogy Erdély önállóságát a Ko ssuth vezette szabadságharc számolta fel. Erdély ugyanis 1849ig, a török befolyás megszûnése után is önálló, a magyar országgyûléstől független politikai egység volt. Függetlenségének mértékét lehet vitatni, de Erdély korábban sem volt a soros nagyhatalom tól, töröktől, osztráktól független. Sok tekintetben nem is független, de soknemzetiségû. Az erdélyi szászok és az akkor már román többség hallani sem akart az unióról, a Magyarországhoz való csatlakozásról.
