Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-18
9 Az most kiderült, sajnos ez sem c sodaszer, a csodák eléggé ritkák. De ettől még, ha nem is egyik napról a másikra, de biztosan eredményesebb ez a stílus, mint a konfrontációt élező, a sanda belpolitikai szándékokból ellentéteket szító vagy az arra rájátszó politika. Ettől még lehetnek R omániában is pitiáner politikusok, olyanok, akik valamiért keresztbe tesznek, akik arra számítanak, hogy egy kis magyarellenesség mindig jól jöhet, az is hozhat néhány szavazatot a konyhára. Valljuk be, néhány rossz ember biztosan nálunk is akad, nem kell ebből olyan nagy ügyet csinálni. Hanem éppen olyan gyakorlatot kialakítani (nevezhetjük ezt az egyszerűség kedvéért akár európai elintézési módnak), ahol kulturált hangnemben, a kölcsönös belátás jegyében lehet intézni a dolgokat. Történetünk hőseit ott hagytuk, ahol a népek vívták vad csatájukat a töltöttkáposztáért. Az elnökök atyaian mosolyogva nézték az ő népeiket. A népek pedig kezdték egymást előre engedni, tessék csak vendég úr megkóstolni azt a finom falatot, próbálja meg azt is ott a sarokban, me rt abból már kevés van. Köszönöm vendéglátó úr, javasolni bátorkodom, hogy igyunk egyet abból a fehér borból az egészségünkre. Hát valahogy így. vissza Szavazati jog minden biztosnak - Az Európai Bizottság elutasítja a kon vent intézményi javaslatát Világgazdaság [20030918] Szerző: Fóris György Az Európai Bizottság formálisan is azt javasolja a két hét múlva kezdődő kormányközi értekezletnek, hogy szűkítse a vétójoghasználat lehetőségét, és minden tagország teljes jogú taggal jelen lehessen a brüss zeli testületben, amelyben a biztosok munkacsoportokra osztva felügyelnének témaköröket. Miután ismét számos érvvel elutasította a konvent által javasolt szövegtervezet verzióját a jövőbeli Európai Bizottság összetételére – amelyben bizonyos rotációs vált akozásban lennének szavazó és nem szavazó biztosok – , a brüsszeli testület tegnap egyhangú szavazással alternatív javaslatot fogadott el. Mint Romano Prodi, a testület elnöke sajtóértekezletén kifejtette, a konventszöveg alapján a leendő EUalkotmány 90 százaléka már készen van. A brüsszeli testületnek ugyanakkor kötelessége, hogy rámutasson a gyenge pontokra, ahol még javítani, tisztázni, véglegesíteni kell. Prodi alapvetően négy ilyen kérdéskört említett (ld. keretes összefoglalónk), közülük a csatlak ozó országok és kisebb tagállamok többsége számára a bizottság majdani összetétele az egyik legfontosabb. A testület itt határozottan ellentmond a szavazó és nem szavazó biztosok ötletének. Ehelyett olyan megoldást javasol, amelyben minden ország egy tagga l képviselteti magát, ezek pedig munkacsoportokat alkotva felügyelnének egyegy átfogó témakört. Minden csoportban legalább heten lehetnének, és egyegy biztos legfeljebb három ilyen formációnak lehetne a tagja. A szavazó és nem szavazó státus problémájá t azzal kívánják megkerülni, hogy az eldöntendő kérdések körét kettébontanák: lennének átfogó, nagy jelentőségű ügyek, politikai irányelvek, amelyekben az egész testület dönt – továbbra is fenntartva az eddig testületi felelősséget, és volnának az egyes cs oportok szűkebb témakörei, amelyekről ők maguk közvetlenül dönthetnek. A csoportos döntés többségi szavazással történne, miután a testület egészét a várható szavazásról értesítették, megadva a lehetőséget, hogy azon biztosok, akik nem tagjai a munkacsoport nak, azok is írásban véleményt nyilváníthassanak. Ha a témakör fontossága megkívánja, bármely bizottsági tag kezdeményezésére a testület elé vihető megvitatásra, még a kilátásba helyezett csoportdöntés előtt. Sajtóértekezletén Prodi számos érvvel igyekez ett megvédeni javaslatukat. Utalt arra, hogy a konventverzió lehetetlenné tenné a kollektív felelősség gyakorlását, megszüntetné a biztosok közötti egyenlő jogállást, és a
