Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-17
8 azt állítja – Teller közli: az jelenti majd a végleges jóváhagyást, ha levélben megküldi saját kézzel aláírt névjegykártyáit. Ezekből csak egy szolgált volna jelzésül arra, hogy közölhető a Rossz hírek a szülőföldről című írás. A névjegykártyákat augusztus 23án Grigory N. Margit adta fel postán egy levél kíséretében. „Mellékelve küldöm Dr. Teller névjegyeit, amit ő részletekbe n – ahogy ereje megengedte – aláírt. Az írása igen kuszált, mert nem tudom, hogy ön tudjae azt, hogy Dr. Teller majdnem teljesen vak. Tehát sok írást nem lehet tőle kívánni. Ha ismét ír, talán jobb lenne emailen át levelezni éspedig egyenesen Dr. Teller címére vagy az enyémre. A faxos nyomtatást nagyon nehéz olvasni, még akkor is, ha Ön a leveleit teljesen nagy betűkkel írja.” z a levél szeptember 8án, két nappal Teller halála előtt érkezik meg. Egy nappal később, szeptember 9én – tehát még a professzo r életében, de szélütése után – Zeley háromoldalas, angol nyelvű levelet küld a tudós hivatalába Joanne Smith titkárnő címére. Az első oldalon a titkárnőnek ír, a második oldalt Tellernek címzi. A harmadik oldalon pedig a nyilatkozattervezet van, rossz ang olsággal. A tudós egy nap múlva, szeptember 10én meghal. Zeley 12én közli faxban Joanne Smith titkárnővel, hogy a Tellerrel kötött megállapodás értelmében publikáltatni fogja a nyilatkozatot, amit Teller szóban jóváhagyott. Arra kéri a titkárnőt, egy fo rdítóval hozassa rendbe az angol szöveget. Ez érkezik meg szerkesztőségünkhöz. Zeley az írás megszületését és valódiságát bizonyítandó adta át nekünk az utóbbi időben a tudóssal folytatott levelezését. Az írásokból kiderül, hogy az újságírót közeli kapcso lat fűzte Teller Edéhez. A dokumentumok azonban egyoldalúak: a fizikus látásromlása miatt nem tudott maga levelezni magyar barátjával. Zeley elmondása szerint gyakori telefonbeszélgetésben voltak, ő így tájékoztatta a hazai eseményekről Tellert. A Magyar R ádió Vasárnapi Újság című műsorát pedig kazettára vette, s úgy küldte el Kaliforniába. Zeley leveleit általában faxon küldte az LLNLbe. Teller titkárnője szerint ezek felolvasása gondot okozott, különösen mert a laboratóriumban ritkán volt olyan személy, aki magyarul is olvasott. Ezért Zeley meglehetősen gyenge angolsággal kommunikált. A sorozatos cáfolatok hatására Zeley nyilatkozatot juttatott el lapunkhoz: „Teller Ede barátom – akivel több mint tíz éve tegező viszonyban voltam, akinek meghívására tíz alkalommal jártam vendégeként az Egyesült Államokban, aki mindenkori itt tartózkodásának egyegy egész napját a lakásomban töltötte, akivel több mint harminc interjút készítettem, és két közös könyvet írtunk – Légiposta és a Biztonság bizonytalansága címen , akivel szinte naponta álltam fax- vagy telefonkapcsolatban, akinek beteg feleségét ittlétekor orvos feleségem kezelte – , tehát az Ő és a magam nevében kikérem azt a vádaskodó, ellenséges hangot, amely bármit is kétségbe von a Népszabadságban közölt írásá val kapcsolatban. Tizenhat éve, 1987. szeptember 12én engem fogadott először bizalmába, s elkészíthettem az első hosszabb interjút vele. Azóta barátságunk töretlen volt és az abszolút bizalmon alapult. Ennek kétségbe vonása az igazi halottgyalázás.” vissza „Lázadás” az ukrán kormányban Világgazdaság [20030917] Ellenzi az Oroszország által sürgetett egységes gazdasági térséghez való feltétlen csatlakozást három Nyugatbarát ukrán miniszter, noha Leonid Kucsma elnök és Vik tor Janukovics miniszterelnök már közölte, alá fogja írni a térségről szóló szerződést. Valeri Horoskovszkij gazdasági, Olekszander Lavrinovics igazságügyi és Konstantin Hriscsenko külügyminiszter lényeges változtatásokat követelt néhány nappal
