Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-16
18 nemzeti kisebbségek jogainak védelméről. Mivel a thesszaloniki csúcstalálkozón Jacques Chirac francia elnök kedvezően reagált a kezdeményezésre, a ma gyar fél előzetesen egyezteti javaslatát Párizzsal. "Ha a francia támogatást sikerülne megszerezni, úgy megnőne az indítvány napirendre tűzésének esélye" - fogalmazott Balázs Péter. vissza Utóvédh arc idején Népszava 2003. szeptember 16. Szerző: Kepecs Ferenc Akárki akármit mond, a magyarromán viszony igenis jó. E viszonyt persze csak önmaga múltjához: a faluromboláshoz, a marosvásárhelyi pogromhoz vagy a kedvezménytörvény elfogadása után hónapok hoz mérhetjük. Nos ezekhez képest most, Iliescu elnök magyarországi látogatásának napjaiban kapcsolataink szinte harmonikusak. Nem is lehet ez másként, amikor a két ország hamarosan ugyanannak a katonai, illetve politikaigazdasági szövetségnek, a NATOna k és az Európai Uniónak lesz a tagja. A korábbi rossz viszony hordozói ettől persze még nem tűnnek el: jórészt még hatalmon vannak azok a romániai politikai erők, melyek létüket a nacionalizmusra, s nem kis részben éppen a "magyar veszély" hangoztatására a lapozták. Ideológiaipolitikai muníciójuk azonban fogyóban van. Hiszen már az alapszerződés aláírása után is komolytalannak számítottak azok az érvek, amelyek szerint Magyarország Trianon revíziójára tör vagy hogy az RMDSZ az ötödik hadosztály szerepét töl ti be. Ha pedig Románia NATO- és EUcsatlakozása után hangoztat ilyesmit valamely román politikus, azzal már csak önmagát teszi nevetségessé. A korábbi évekhez képest Magyarország és Románia viszonya egyfajta "kegyelmi állapotban" van. Bukarestnek most, t ekintettel kitűzött, de jóvá még nem hagyott EUfelvételére, az eddiginél európaibb módon kell viselkednie. Ez nem jelenti azt, hogy akár az autonómia, akár a kollektív jogok ügyében engedményeket kellene tennie, vagy akár azt, hogy meg kellene változtatni a alkotmányának azt a mondatát, amely az országot a románok nemzetállamának nyilvánítja. E kérdésben az EU olyan nagy és befolyásos tagállamai, mint Franciaország, NagyBritannia vagy Spanyolország - akiknek meggyűlt a bajuk kisebbségeik szeparatizmusával - nem Magyarország, hanem Románia pártján állnak. De nem engedheti meg magának Bukarest a magyarfaló Nagy Románia Párt kormányra kerülését, vagy nem engedheti meg annak megismétlődését, ami 1990 tavaszán Marosvásárhelyen történt. Jellemző, hogy nem Románia söpörte le a tárgyalóasztalról az áramvonalasított kedvezménytörvényt, hanem az euroatlanti integrációban lényegesen előbbre tartó Szlovákia. Apropó, kedvezménytörvény. Ennek ügyében Bukarest két évvel ezelőtt - a munkaerőáramlásról kötött OrbánNastase megállapodással - diplomáciai vereséget tudott mérni Budapestre. (Pedig akkor még NATOtagjelölt sem volt.) Ehhez persze olyan törvény kellett, amely szinte az egész világgal szembeállította Magyarországot. De ezt a fejezetet remélhetőleg hamarosan lezárj uk. Maradnak az olyan ügyek, mint az aradi Szabadságszoboré. A román nacionalizmus utóvédharcait vívja, és nyilván vívni fogja még jónéhány éven át. vissza Kovács kész tárgyalni Belgráddal - Lobbiz ik a kormány az aradi Szabadságszobor visszaállításáért Népszava 2003. szeptember 16. Folyatódik a nyári közlekedésbiztonsági akció. Ezt a belügyminiszter jelentette be a Parlamentben. A kormány tovább érvel az aradi Szabadságszobor visszaállítása érdeké ben. A külügyminiszter kész tárgyalni Belgráddal a vajdasági magyarok kettős állampolgárságáról. A parlamentben letette az esküt Kökény Mihály új egészégügyi miniszter.
